Az OPERA két új, kifejezetten a zenekari tagok művészi munkájára fókuszáló kamarasorozatot indított az idei évadban. A Musica e Parole és a Kamaramatinék elnevezésű minikoncertekre az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán várják az érdeklődőket minden hónap utolsó vasárnapján.
Egy több játszóhelyet kiszolgáló operazenekari működés mellett akár még szokatlan is lehet, hogy egy dalszínház muzsikusai kamarakoncertekkel jelentkezzenek, hiszen elég, ha belegondolunk abba, hogy csak zenekari részről önmagában mennyi szervezést igényel egy átlagos operai évadterv teljesítése is. Hogy mi az átlagos, arról talán lehetne vitákat nyitni, az viszont egészen biztos, hogy a mögöttünk álló pandémiás év(ek) koránt sem nevezhetőek annak. Ennek értékelése pedig semmiképpen sem lehet egyoldalú, hiszen az emberi élet védelme, az egészségügyi szabályok mentén kialakított munkavégzés, a helyzethez való alkalmazkodás a nehézségek mellett az új lehetőségeket és a kreativitást is felszínre hozta, sőt előtérbe helyezett olyan képességeket, amelyek a napi működés során sok esetben háttérbe szorulnak.
A helyzetből adódó kreativitásnak köszönhető például az a Tercett-Trió-Trois-sorozat, amit az OPERA online közönsége követhetett a lezárások időszaka alatt és amelyből kinőtte magát az immár az Eiffel Műhelyház programkínálatába épített Musica e Parole és a Kamaramatinék. Popa Gergely zenekari igazgató ugyanis arról számolt be, hogy szinte soha nem látott lelkesedéssel találkozott a muzsikusok részéről, többek között azért, mert a Kamaramatiné és a Musica e Parole sorozat is az ő ötleteiket, repertoárjukat alapul véve épül fel.
„Természetesen próbálunk olyan műsort összeállítani, ami kapcsolódik az éppen futó operai repertoárhoz, illetve az ünnepi alkalmakkor is tematikus programmal jelentkezünk, de a szerkesztés során abból a kamara- és szólóirodalomból válogatunk, amit a muzsikusok előzőleg leadtak” – árulta el Popa Gergely, aki azt is elmondta, hogy legnagyobb örömére nem csak azok jelentkeznek ezekre a koncertekre, akiknek eleve van kamara- és szólótapasztalata, hanem olyan zenészek is, akik most szeretnék magukat kipróbálni ebben a műfajban.
„Ez egy fantasztikus dolog, hiszen például egy Mozart-opera, vagy a Fidelio esetében is pontosan hallatszik, hogy mondjuk az elsőhegedűs kamarázott-e az adott hónapban. Amellett tehát, hogy tovább színesednek az OPERA által kínált programok, egyértelmű, hogy a zenekar ebből csak profitál és ezt a házban éppen dolgozó karmesterek csak megerősíteni tudják. Finomabb és még összecsiszoltabb a vonós hangzás és más az intonáció is” – tette hozzá.
Míg a Kamaramatinék a kisebb formációkra, a Musica e Parole sorozat az egyéni teljesítményekre és a különböző hangszerek lehetőségeinek bemutatására fókuszál. Januárban H. Zováthi Alajos nagybőgőművész, februárban Nagao Haruka és Alexandre Dimcevski hegedűművészek kaptak lehetőséget, tavasszal pedig Botos Veronika brácsa- és Bíró Zsófia fuvolaművészekkel találkozhatnak a nézők.
