„Összetört, elhagyott, meghalt…” – ezekkel a szavakkal emlékszik vissza kudarcos szerelmeire Jacques Offenbach operájának költője, Hoffmann. És ugyanezt a három szót választottuk legújabb kiállításunk címéül, mellyel az Operaházból a II. világháború alatt származásuk miatt eltávolított művészeink és dolgozóink emléke előtt tisztelgünk.
„Összetört, elhagyott, meghalt…” A sors vagy a történelem ezt a három utat tartogatta a vészkorszakban a Magyar Királyi Operaház zsidó származású aktív tagja számára. Néhai kollégáink egy része elpusztult a munkaszolgálat alatt vagy a lágerekben, sokan kényszerültek örökre elhagyni az Operaházat és gyakran szülőhazájukat is, de mindannyian megtörtek, lelkükön életük végéig nyomot hagyott a világháború utáni megaláztatásokkal, nélkülözéssel, meneküléssel és bujkálással teli embertelen időszak.
A kiállítás bázisául Gábor Sylvie rendező, játékmester diplomamunkája szolgált, amely leszűkítette az Operaházhoz valaha kötődött zsidó származású személyek listáját, és az 1939. július és 1944. április, tehát a második zsidótörvény és a német bevonulás következményeként elbocsátott tagok életét vizsgálta. A górcső alá vett öt évben összesen száznegyvenhét dolgozó vált meg a dalszínháztól, közülük több mint a fele – jelenlegi ismereteink szerint nyolcvanhárom – volt érintett a faji törvények értelmében.
A kiállítás elsődleges célja emléket állítani az Operaház meghurcolt munkatársainak, emellett megpróbálja bemutatni az egyedi sorsokat a történelem viharában. A kutatást nehezítette, hogy az események óta közel nyolcvan év telt el, így az elszenvedők közül már senki sincs életben. Az egykori túlélők és generációjuk számára a II. világháború utáni években-évtizedekben szinte természetes reakció volt az elhallgatás, a történtek ki nem beszélése. A szájhagyomány hiánya mellett művészeinkről személyes feljegyzések, visszaemlékezések is alig maradtak ránk. Mindez különösen igaz a legembertelenebb időszak, a német megszállás utáni majd egy évre.
Személyes „élmények” és az Operaházra specializálódott szakirodalom híján maradtak a különféle gyűjtemények és digitális archívumok mélyén lappangó száraz adatmorzsák. Ezeket próbáltuk meg a legjobb tudásunk szerint láncra fűzni, hogy minél mélyebb és hűbb képet rajzoljunk fel egykori kollégáinkról. A tárlat nem végállomás, hanem a kutatás mai állapotának bemutatása, mégis, a Magyar Állami Operaház – a magyarországi színházak közül elsőként – e kiállításon keresztül szembenéz a múltjával.
Az anyag bemutatásának különlegességét a helyszín adja: az Operaház pincelabirintusának egy olyan szakasza, ahol egykori kollégáink bujkáltak és éltek Budapest ostroma alatt. Így a dalszínház történetében először látogatható a vezetett túrák alkalmával a pince.
A kiállítás szombaton és vasárnap 16:00 órától, csoportos vezetések keretében látogatható. Jegyár: 3000 Ft/fő, további információk: [email protected].
