Ki ne szeretne elutazni a varázslatos Indiába vagy a felkelő nap országába, Japánba? Az OPERA művészeinek mindkét lehetőség megadatott két őszi turné alkalmával. A társulat örömét csak Mumbai, Tokió, Oszaka, Nagoja és Fukuoka közönségének rajongása múlta felül: teltházak, lelkes taps, felszabadult hangulat jellemezték az előadásokat, melyek után előfordult, hogy mosolygós arcú, kíváncsi gyerekhad vagy gyönyörű rózsák várták a művészeket, de olyan énekes is akadt, akit egy szárival leptek meg.
India
Indiába először utazott az OPERA, és ugyan az út szervezése még 2019-ben kezdődött, majd a pandémia miatt a megvalósítás 2022-ig váratott magára, a tényeken ez mit sem változtat. „India a jövő nagyhatalma, de mire a mondat végére érünk, ez már jelenné is válhat. Rendkívüli megtiszteltetést jelent számunkra, hogy az egyik legnagyobb lélekszámú és a legnagyobb arányban fejlődő ország egyik legnépesebb városának vezető kulturális intézménye a világjárvány árnyékában is évek óta kitartó töretlen lelkesedéssel invitálja otthonába együtteseinket és előadásainkat. Nem csoda tehát, hogy részünkről is fokozott várakozás előzi meg mumbai vendégjátékunkat” – fogalmazott Ókovács Szilveszter főigazgató még az út előtt. Khushroo N. Suntook, a vendéglátó mumbai National Centre for the Performing Arts (NCPA, Előadó-művészetek Nemzeti Központja) elnöke pedig így nyilatkozott az OPERA Magazin egy korábbi számában: „Szívből örülök, hogy a két intézmény feltűnt egymás horizontján, és bízom a hosszú távú és gyümölcsöző együttműködésben.”
Mumbai, India 12 milliós pénzügyi és szórakoztatóipari metropoliszának közönsége mindhárom októberi alkalommal megtöltötte a város vezető kulturális intézményének számító NCPA Jamshed Bhabha Színházának 1100 fős nézőterét A denevér német nyelvű, angol felirattal játszott előadásain. „A mumbai-i közönség talán még az otthoninál is felszabadultabbnak bizonyult, nagyon nyitottak voltak, együtt éltek-lélegeztek az előadással” – számolt be Ókovács Szilveszter a helyszínről.
Míg A denevért a meghívó indiai partner kérésére mutatta be az OPERA Szinetár Miklós 2001-es rendezésében, a Bánk bán koncertszerű előadása a magyar fél javaslatára szerepelt a vendégjáték kínálatában. Erkel Ferenc művének előadása ugyanis része a budapesti dalszínház azon szándékának, hogy nemzeti operánkat is minél szélesebb körben megismertesse. Ennek jegyében a mű az elmúlt öt évben New York-ban, a kárpátaljai Beregszászon és a dél-koreai Teguban is elhangzott.
Miért pont A denevérre esett a választás? A turné első felében a csapat irányítását kint segítő Dr. Főző Virág, szervezésért is felelős főigazgató-helyettes szerint az emberek általában úgy gondolnak az operára, mint komoly, szomorú és drámai előadásmódra, ezért döntöttek úgy, hogy egy könnyed és vidám operettet javasolnak.
„A denevér tele van meglepetésekkel, humorral és elragadó zenével. Ami még különlegesebbé teszi, hogy a Magyar Állami Operaházban nagy hagyománya van e nagyoperett előadásának. Ókovács úr és Suntook úr egyetértettek abban, hogy ez a helyes választás. Minden bizonnyal az új közönség számára is remek bevezetőként szolgál majd az opera világába”
– fogalmazott az NCPA ON Stage című magazinjában megjelent interjúban a főigazgató-helyettes.
Az előadások érdekessége volt, hogy India első és egyetlen professzionális szimfonikus zenekara, a 2006-ban alapított Indiai Szimfonikus Zenekar (Symphony Orchestra of India – SOI) is részt vett benne. Az OPERA Zenekarból ugyanis csak a szólamvezetők vettek részt a turnén, ők segítették az előadásokat kísérő Indiai Szimfonikus Zenekar betanulását is. Mindez persze komoly előkészületet igényelt: kezdetben online folyt a kommunikáció, amit oda-vissza küldött DVD-k egészítették ki.
Az utazást aztán két konténer indította, keresztül az óceánon, megrakva jelmezekkel, kellékekkel, minimális díszlettel. A művészek kiutazását és a kulturális vízumok intézését a Mumbai Főkonzulátus és a Budapesti Nagykövetség is segítette, így érte el úticélját az a több mint kilencven fő, köztük a műszaki- és háttérmunkatársak, akik az egyhetes vendégjátékon részt vettek: a szólisták – Balczó Péter, Gál Erika, Haja Zsolt, Haris Nadin, Horti Lilla, Kapi Zsuzsanna e.h., Kovácsházi István, Rácz Rita, Rőser Orsolya Hajnalka, Sándor Csaba, Ujvári Gergely és Vida Péter –, Cser Ádám karmester, valamint az OPERA Énekkar és Zenekar tagjai.
National Centre for the Performing Arts
Az NCPA India legfontosabb kulturális intézménye, évente közel hétszáz rendezvénynek ad otthont, tavaly például India függetlenségének 75. évfordulóját rendezvénysorozattal ünnepelte. Kínálatát a műfaji sokszínűség jellemzi, ahol kelet és nyugat is találkozhat: hindu zenei kurzusok, indiai klasszikus zene, színházi és táncelőadások, filmvetítések, de az általunk is jól ismert szimfonikus és kamarazenekari koncertek, zongoraestek, opera- és balettelőadások, és a New York-i Metropolitan Opera közvetítései ugyanolyan hangsúlyosak a programban. Az épület egy, a tengertől visszanyert földdarabra épült, 1969-ben avatták fel mint Dél-Ázsia első több helyszínű és több műfajt is befogadó kulturális központját.
A komplexum JRD Tata és dr. Jamshed Bhabha ötlete nyomán készült el, és öt színháztermet – a Jamshed Bhabha Színház, a Tatai Színház, a Kísérleti Színház, a Godrej Táncszínház és a Kis Színház – foglal magába. Első igazgatótanácsában olyan művészek is helyet kaptak, mint Pandit Ravi Shankar vagy Yehudi Menuhin. Az intézmény együttműködik a Carnegie Hall-lal, a londoni National Theatre-rel és a Metropolitan Operával is, továbbá rendszeresen fogadja a világ vezető zenekarait, többek közt a Bécsi Filharmonikusokat, az Izraeli Filharmonikusokat, a Bajor Állami Zenekart és a Londoni Szimfonikusokat is. Rangos látogatói listáján III. Károly és Margaret Thatcher nevét is megtalálhatjuk.
A művészet és a zene, különösen Beethoven iránt rajongó alapító dr. Jamshed Bhabha elképzelését testvére, Homi J. Bhabha atomfizikus – India nukleáris programjának atyja, akit háromszor jelöltek Nobel-díjra – tragikus halála után kezdte el megvalósítani. Abban az időben a művészetek állami támogatása épp elapadóban volt, családja üzleti kapcsolatait felhasználva azonban megszerezte a szükséges forrásokat, és teremről teremre haladva felépítette művét. Elszántságát tükrözi az a történet is, mely szerint az OPERA vendégjátékának is helyet adó Jamshed Bhabha Színház két hónappal az átadás előtt leégett, de az akkor 83 éves Jamshed nem jött zavarba: „Holnap elkezdjük az újjáépítést” – mondta, és két évvel később, 1999-ben a terem valóban elkészült. „Amikor az ügy jó, az erőforrások követik” – ez volt dr. Jamshed Bhabha mottója, melyre az NCPA a legjobb példa. Halála után a jelenleg is hivatalban lévő Khushroo N. Suntook követte őt az elnöki pozícióban, hogy továbbvigye az alapító örökségét és vízióját.
Japán
Természetesen nemcsak a világ távoli pontjain, Magyarországon is születnek nagyívű víziók. Ezek közé tartozik az az elgondolás is, hogy a Magyar Állami Operaház művészei Japánban lépjenek fel. Szinetár Miklós, rendező, az intézmény korábbi főigazgatója és Masayuki Kobayashi japán kulturális menedzser először 2001-ben valósította meg közös elképzelését. Együttműködésük nyomán azóta már a tizenegyedik turné zajlott le 2022 október végétől november közepéig. A tizenkét várost, köztük a japán főváros legrangosabb színháztermét, a 3000 főt befogadó Tokyo Bunka Kaikant is érintő előadássorozatban Mozart Varázsfuvoláját adták elő Szinetár Miklós 2014-es rendezésében, két szereposztásban.
A főbb szerepekben Rost Andrea és Kriszta Kinga (Pamina), Ujvári Gergely és Mukk József (Tamino), Bodor Éva és Lucie Kaňková (Az Éj királynője), Kovács István (Sarastro), Rezsnyák Róbert és Sándor Csaba (Papageno), Kiss Diána és Nagy Zsófia (Papagena), valamint Szerkován János (Monostatos) lépett fel. Az OPERA Zenekart és Énekkart Kovács János és Tóth Sámuel Csaba vezényelte, a körúton összesen 115 fő vett részt. A díszletek, jelmezek, kellékek itt is konténerekben, hajón érkeztek a szigetországba, a tizenkét turnéállomás között pedig kamionokon szállították azokat, nem kis logisztikai bravúrral.
A varázsfuvola előadásait követően a Magyar Állami Operaház Zenekara szokásához híven négy hangversenyt is adott, amelyek műsorain Beethoven VIII. szimfóniája és Mozart-zongoraversenyek is szerepeltek. A Mario Košik és Kovács János által vezényelt estek szólistái az idén kilencvenéves Ingrid Fujiko Hemming, aki legutóbb tavaly márciusban adott koncertet az Eiffel Műhelyházban és Mami Hagiwara zongoraművészek voltak.
„A japánoknak azért fontos, hogy Európából érkező művészek lépjenek fel náluk, mert tisztában vannak vele, hogy az a darab, az az előadás, amit ők annyira szeretnek, akkor lesz autentikus, ha az az adott kultúra bölcsőjéből származó muzsikusokkal szólal meg” – fogalmazott Popa Gergely zenekari igazgató. Bizakodásra ad okot, hogy Masayuki Kobayashi változatlanul eltökélt a turnék további szervezését illetően, és az indiai partner részéről is nyitottság tapasztalható: jó esély van arra, hogy az álmok továbbra is valósággá váljanak.
