A színpadon még hangpróba zajlik, de a ruhatárban már gyülekezik a nemzetközi társaság, leginkább angol, de német, olasz, szlovák szavakat is hallani. Sokan rég nem látott ismerősként üdvözlik egymást, majd miután mindenki kikeresi a pulton a maga badge-ét, magához veszi a tájékoztató anyagokat, a vendégek belépnek az Operaház auditóriumába. Mosolyuk ekkor ámulattá alakul. Így kezdődött az Opera Europa háromnapos konferenciája a Magyar Állami Operaházban.
„Fantasztikus ez a terem!” – mondta lenyűgözve Anna Maria Meo, az Opera Europa elnöke, a Teatro Regio di Parma főigazgatója, és szemmel láthatóan neki és a többi résztvevőnek is némi időre volt szükségük ahhoz, hogy befogadják az eléjük táruló látványt, a felújított színházterem minden gyönyörűségét. Előkerültek a telefonok, elkészültek a fotók, a csoportképek, néhány szelfi is, majd Nicholas Payne, az Opera Europa igazgatója a színpadról üdvözölte a résztvevőket, és átadta a szót Ókovács Szilveszternek.
Az OPERA főigazgatója megnyitó beszédében a magyar opera történetéről, Bartók, Kodály, Erkel, Liszt és Mahler örökségéről, az 1500 fős társulatról, a több mint 100 címet tartalmazó repertoárról szólt. Az elmúlt tíz év eredményeiről beszámolva a repertoárcserét, a belső szervezeti struktúra megújítását, a játszóhelyek korszerű igényekhez igazítását, az Eiffel Műhelyház megnyitását és az Operaház felújítását emelte ki. Rávilágított, itt a művészek békében élnek egymással, a dalszínház márciusi megnyitójának egyik műsorszámaként például orosz és ukrán balettművész táncolt együtt.
„Próbáljuk meg segíteni a túlélést, begyógyítani a sebeket, megállítani az öldöklést, teremtsünk békét az operával! A II. világháború idején Kodály Zoltán az Operaház pincéjében komponálta a Missa brevist, melynek bemutatója a ruhatárban volt. A művészet a túlélés útja, melynek érvényesülnie kell a legnehezebb időkben is” – fogalmazott.
Említette továbbá a társulat mumbai-i, dél-koreai, ukrajnai és New York-i turnéját is, és kapcsolódva a konferencia egyik főtémájához, kiemelte: „A gyerekeket nem egyszerűen az opera kezdeteihez kell visszavinni, hanem személyesen kell bevezetni őket a 21. századba. Nem csak kultúrák és generációk, de a különböző történelmi korok közé is hidat kell építenünk. Az opera komplex művészeti forma, melynek az állandóan változó látványon túl mindig van egy univerzális üzenete. A felelősség abban rejlik, hogy segítsünk másoknak felfedezni ezt az üzenetet, megmutatva ezzel az opera igazi lényegét.”
Az Integration & Inclusion (Integrálás és bevonás) című konferenciát az Opera Europa, a kontinens operai ernyőszervezete hirdette meg, a rendezvénynek az Operaház, valamint az Eiffel Műhelyház adott otthont. A 2022. október 20. és 22. között zajló eseménysorozat az oktatás, az utánpótlás- és közönségképzés, a humánerőforrás, valamint a műszaki és produkciós terület képviselői számára kínált szakmai programokat, amelyek egy része a szervezet YouTube-csatornáján is követhető volt.
Nicholas Payne a konferencia meghirdetésekor tartott attól, hogy a hívószavak, az integráció és bevonás absztrakt kifejezései elijeszthetik a résztvevőket, de végül 26 ország csaknem 100 szervezetének közel 200 képviselője vett részt az eseményen. „Egy konferencia próbája az, hogy mit visznek magukkal a résztvevők. Budapesten intenzív párbeszédek, egészséges viták zajlottak, valamint egyfajta rugalmasságot lehetett érezni a mai európai kulturális életet érintő kihívások tekintetében, s mindezt a magyarok meleg vendégszeretete csak tovább segítette” – értékelt Payne.
A témák közt szerepelt a kultúra és politika, az opera népszerűsítése a világban, valamint az oktatás az opera megszerettetéséért is. „A legmegosztóbb téma a kultúra és politika érintkezése volt, néhány nyers példával a szomszédos országokból” – folytatja az igazgató. „A legerősebb egyetértés abban mutatkozott, hogy az oktatást be kell vonni az operatársulatok munkájába, és ennél is nehezebb feladat a zene, az opera és a tánc beépítése az oktatási rendszerbe. Az Eiffel Műhelyház kézzelfogható iránymutatással inspirálhat bennünket.”
Nem véletlenül került sor éppen itt arra az exkluzív műsorra, amely során a résztvevők betekintést nyerhettek a Magyar Nemzeti Balettintézet és az OPERA Gyermekkarának munkájába. Solymosi Tamás balettigazgató beszámolt a Balettintézet létrejöttének okairól, a kurzusok felépítéséről, az elmúlt hat év eredményeiről. Mondandóját Radina Dace, a Magyar Nemzeti Balettintézet művészeti vezetőjének összeállításában három produkció színesítette: a legkisebb növendékektől egy duettet (Dace / Lyadov: Babák), a nagyobbaktól egy szólót (Petipa / Nijinska / Romanoff / Hertel: A rosszul őrzött lány – Lise-variáció) és egy különleges sztepptáncot láthattunk (Kovács / Csajkovszkij: Hattyúk tava – Kishattyúk tánca).
Mindezek után Hajzer Nikolett gyermekkarvezető a kórus ötvenéves múltjába, valamint bemutatókban (Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány), előadásokban, jótékonysági koncertekben és egyéb rendezvényekben bővelkedő jelenébe avatta be a jelenlévőket. A Gyermekkar előadásában Mozart: Varázsfuvola-tercett, Bartók: Magyar népdalok (Elindultam szép hazámbul; Által mennék én a Tiszán ladikon; Ablakomba, ablakomba; Szánt a babám csireg, csörög) és az Ábécédé (Kodály: Háry János című operájából) volt hallható.
Mindkét művészeti együttes osztatlan sikert aratott, ráadásul a Gyermekkar és a Balettintézet növendékei a János vitézke című, az OPERA műsorán jelenleg is futó, interaktív gyermekelőadásban közösen szerepelnek, amelyet szintén megtekinthettek a konferencia résztvevői, ahogy a Dido & Aeneas-t, a középiskolás osztályoknak – az MVM OperaKaland részeként – meghirdetett produkciót is. Hogy mennyire motiváló a kőbányai épületkomplexum, azt az épületbejárásokon is megtapasztalhatták a vendégek. A 2021 őszén megnyitott művészeti központ funkcióit és műszaki sajátosságait Józsa Anka PhD üzemeltetési igazgató mutatta be az érdeklődőknek.
Az Andrássy úton is gőzerővel zajlottak az események. A felújított és 2022 márciusában átadott Operaház – ahol szintén az üzemeltetési igazgató kalauzolta a vendégeket az épületbejáráson – legalább annyi érdekességet kínált az építészeti megoldásokra érzékeny, technikai munkatársaknak, mint a kőbányai komplexum, és természetesen esti előadások is szerepeltek a munkatervben, mégpedig magyar vonatkozásúak: Erkel Ferenc Bánk bán című operája és a Liszt Ferenc zenéjére készült nagybalett, a Mayerling volt megtekinthető.
A programok gerincét adó kerekasztal beszélgetések közül az opera népszerűsítéséről szólón Almási-Tóth András művészeti igazgató is részt vett. A téma kapcsán az Eiffel Műhelyházat hozta példának, ahol meg kellett találniuk azokat a speciális, színes programokat, azt az operamixet, ami napi szinten vonzza a nézőket. „Sok új, nyitott látogatót szereztünk az elmúlt hónapokban, ezért sajnálatos, hogy gazdasági okok miatt az ide meghirdetett felnőtt előadások ebben az évadban elmaradnak, de a gyerekprogramokat meg tudjuk tartani” – világított rá a művészeti igazgató.
A Medgyaszay teremben tartott kerekasztalbeszélgetéseken rendre felmerült a kérdés, milyen a kulturális élet a háború árnyékában? Galyna Grygorenko, az ukrán kulturális és információpolitikai miniszterhelyettes elmondta, tükörként szolgál számunkra, hogy melyik előadásra mennek el az emberek, és melyikre nem.
„Nagyobb rugalmasságot kíván tőlünk a jelenlegi helyzet, de folytatnunk kell, mert a kulturális intézmények, köztük az operaházak azok a helyek, ahol párbeszédet lehet folytatni egymással” – mondta.
Oksana Taranenko, az Odesszai Operaház színigazgatója azt emelte ki, hogy a művészet segít túlélni a mindennapokat. Természetesen ehhez a nemzetközi közösség, így az Opera Europa tagjai is hozzájárulnak. Nicholas Payne rávilágított: „az OperaVision kínálatában részletek láthatók Ljatosinszkij Aranykorona című operájából, amit hat különböző nemzet hat különböző társulata vett fel, hogy segítsen előmozdítani az ukrán kultúra ügyét világszerte.” Az 1929-ben komponált, a 13. században játszódó mű egy-egy jelenetét a Finn Nemzeti Opera, a Lvivi Nemzeti Opera, a brit Királyi Zeneakadémia, a római Teatro dell’Opera, a San Franciscó-i Opera és a Lengyel Nemzeti Opera fiatal művészei adják elő Ella Marchment rendező irányításával. Az alkotás 2023. április 25-ig érhető el a nemzetközi platformon, amely a hazai közönség előtt sem ismeretlen, hiszen a Magyar Állami Operaház is számos produkcióval mutatkozott be itt.
Visszatérve a konferenciára: az egyik legszebb pillanat az volt, amikor a Medgyaszay terem egész hallgatósága, a világ számos pontjáról érkezett szakember állva tapsolta Nicholas Payne-t mint az Opera Europa 2022 végén leköszönő igazgatóját. Kérdésünkre válaszolva elmondta, bár számára zavarba ejtő volt a taps, jól esett annak elismerése, hogy sikerült a bizalomra épülő együttműködést közösen kialakítani. „Ez olyan érték, ami a jövőbeni projekteknek is alapja kell, legyen. Az Opera Europa ereje a jelenleg már 226 tagintézmény aktív részvétele, így a köszönet a távozásom után is itt maradó csapatot egyaránt illeti” – mondja.
Payne 2003 óta vezette az Opera Europát, miután az Angol Nemzeti Opera főigazgatója, a Királyi Operaház operaigazgatója, az Opera North főigazgatója, valamint a Walesi Nemzeti Opera pénzügyi igazgatója volt. Vezetésével vált az Opera Europa 40 intendáns alkotta, kisebb csoportból 226 szervezetet tömörítő, virágzó hálózattá, olyan kezdeményezésekkel, mint az OperaVision, a World Opera Day, az Európai Operarendezői díj és az Opera Menedzsment Kurzus.
Budapesten, a Medgyaszay teremben jelentették be a szervezet új igazgatóját, Karen Stone-t is, aki 2023. január 1-jétől lépett hivatalába. Stone tizenhárom évig volt a Theater Magdeburg intendánsa, ezt megelőzően a Dallas Opera főigazgatójaként, az Oper Graz vezérigazgatójaként, valamint az Oper Köln operaigazgatójaként dolgozott, nemzetközi karrierjét németországi színházakban és az Egyesült Királyságban alapozta meg.
„Nicholas Payne olyan csodálatos munkát végzett az Opera Europa felállítása és erős nemzetközi szervezetté fejlesztése során, hogy nehéz lesz követni. Alig várom, hogy tovább bővíthessem a tagságot, és megtervezhessem a jövőbeli kezdeményezéseket, irányokat” – nyilatkozta Stone.
Az összejövetelek sora folytatódik, minden évben többre is sor kerül. 2022-ben két speciális fórumot is tartottak a fenntarthatóság és a digitalizáció jegyében, a tavaszi konferenciának pedig Prága, az őszinek Budapest adott otthont. (Opera Europa-konferenciának legutóbb 2009 októberében volt házigazdája a Magyar Állami Operaház, amikor a rendezvény résztvevői a 2008-as gazdasági válságra adható lehetséges válaszokat vitatták meg. – a szerk.) 2023-ban is több találkozási pontot jelöltek ki, többek között Wiesbaden és Koppenhága-Malmö lesz az úti cél. Nicholas Payne szerint ugyanis még sok feladatot kell elvégezni.
„A tartós béke a mi, a szüleink és nagyszüleink álma is volt, de az ukrajnai invázió arra figyelmeztet, mennyire törékeny a béke Európában. Az európai projektnek ezért elég nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy a nemzeti különbözőségeket és eltérő politikai nézeteket is befogadhassa. Az opera és a balett műfaja a legjobb »szószólója« ennek, mivel hatásuk túlmutat a határokon, azonban folyamatosan éberen kell felügyelnünk, hogy győzedelmeskedhessenek. La lutte continue; a küzdelem folytatódik.”
