Négy kötet azoknak, akik szívesen újraolvasnák a klasszikus költőket, akik megismernék a kortárs szerzők friss verseit vagy azoknak, akik csak szeretnének eligazodni a versek világában.
Viszek egy szívet – Egymásra felelő versek
A különleges versantológia kötetben klasszikus, tankönyvi nagy verseink sorakoznak, melyekre újabb, modern, esetenként kortárs párjaik felelnek. A válogatás bárkinek segít az újabb verseken keresztül közelebb hozni a klasszikusokat, és a klasszikus költemények fényében újraértelmezni az újabbakat.
A Tilos az Á könyvek kiadásában, Győri Hanna válogatásában és szerkesztésében megjelent kötetben a jólismert klasszikus szerzők, Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, József Attila, Pilinszky János, műveivel olyan nagyszerű modern és kortárs költők versei állnak párban vagy alkotnak láncolatot, mint többek között Tandori Dezső, Orbán Ottó, Kemény István, Tóth Krisztina, Grecsó Krisztián, Varró Dániel és Karafiáth Orsolya. Néha két vers áll egymás mellett, máskor egész sor vers kapaszkodik egymásba, mint kivágott papírbabák. Parafrázissal, idézettel, képi világukkal idézik meg a nagy elődöket. Néha komolyan, néha viccesen. Néha kifordítják a kicsit merev, zsinóros mentét, időnként epershake-kel öntik le a szívszaggatóan nagy szerelmet. Ahogy ők szemezgetnek a magyar költészeti hagyományban, úgy lapozgathatjuk mi is ide-oda a könyvet, hol ebbe, hol abba a szerzőbe, stílusba, ötletbe, átiratba belekóstolva.
A kötet illusztrátora a lengyel származású Grela Alexandra, aki tiszta lappal, a tankönyvi értelmezési hagyományon kívülről tekintett rá a magyar versekre, és készített hozzájuk meglepő, sokrétű, szabad asszociációkra hívó, fekete-fehér, képregényszerű rajzos kollázsokat.
A Viszek egy szívet az iskolai oktatás során a magyar fakultációk szöveggyűjteménye lehet, segítséget adhat a közelgő érettségire való készülésben is. Emellett természetesen bölcsész lelkű egyetemisták és felnőttek is örömmel fogják forgatni ezt az izgalmas, illusztrált verseskötetet.
- Szerkesztető: Győri Hanna
- Illusztrátor: Grela Alexandra
- Tilos az Á Kiadó, 2023
- 14 éven felülieknek
- Beleolvasó a kötetbe: ide kattintva.
Lehetnék bárki – Kortárs és kortalan versek
A Lehetnék bárki különleges versantológia, melynek célja kamaszokat és nagyon fiatal felnőtteket bevonni a versolvasók, a líra iránt rajongók körébe, hogy a versek ne csupán az iskolai kötelező anyag részeként jelenjenek meg az életükben, hanem olyan élményként, amely hozzájuk kötődik, nekik szól, őket üti szíven.
A versgyűjteményben száztíz magyar költő százhatvan verse olvasható. És hogy mi köti össze őket? Elsősorban az, hogy mindegyik vers a költők harmincéves kora előtt született. A kötet kétharmadában a mai, harminc év alatti kortárs költőgeneráció versei szerepelnek, a másik közel egyharmadában pedig már köztünk nem élő költők fiatalkori versei. Helyet kaptak Adytól Vörösmartyig a nagy régiek, és többen a 20–21. század meghatározó költői közül is, mint Juhász Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Petri György, Térey János és Weöres Sándor – ám mind csak olyan verseikkel, amelyeket ugyanúgy harmincéves koruk előtt írtak, mint a kötet kortárs szerzői.
A válogatás egyik szempontja, hogy olyan szövegek alkossák az antológiát, amelyek utat találhatnak a fiatal olvasókhoz, de az olvasók azt is láthassák, milyen a mai legfiatalabb költészet, és milyen utakon jártak húszas éveikben a nagy elődök.
Az antológia nyolc tematikus ciklusa mutatja, hogy az olyan témák, mint a szerelem, a család, a város vagy a természet, összehozza a régi és az új költőgenerációkat, de az is tisztán látszik, mennyi úton-módon jelenik meg mindez a művekben, és mennyire másként a korábbi századokban és a jelen költészetében. Ahogy a költő mondja: „Szívem most illatzacskó, / lelkem illatház: / ez a sok illat engem / hogy megbabonáz…” (Babits Mihály), hiszen „…a sugárutak mentén hokibotok virágzanak” (André Ferenc).
A verseket Péczely Dóra válogatta, a borító és a versekhez készült rajzok Locsmándi Mátyás munkái, aki szintén a huszonévesek csapatát erősíti, és ez az első könyv, amelyet illusztrált.
- Szerkesztő: Péczely Dóra
- Illusztrátor: Locsmándi Mátyás
- Tilos az Á Kiadó, 2020
- 14 éven felülieknek
Beleolvasó ide kattintva.
Fenyő D. György: Útikalauz a vershez
A kötet 25 kortárs és klasszikus magyar szerző művén keresztül megmutatja, hogy a költészetről lehet és érdemes beszélgetni, és rávezet, hogy a költészet igenis mindenkihez és mindenkiről szól.
Egy kalauzt tart a kezében az olvasó, mely a versek világába nyit kaput: célja, hogy hogy segítsen felfedezni magukat a szövegeket, elvezet az egyik verstől a másikhoz, a harmadikhoz, negyedikhez.
A kötet nem tartalmaz életarjzi adatokat, nem mesél el különböző érdekességeket és történeteket az egyes költőkről és versekről, hanem egy igazi útikalauzhoz hasonlóan inkább kommentálja, magyarázza azt, amit olvasunk, felhívja a figyelmet egyes szavakra, fordulatokra, mondatokra, megoldásokra, és ezekből a megfigyelt részletekből áll össze az egész.
A szerző furcsa sorrendet választott, a versek a terjedelmét használja vezérfonálnak. A kötet egy egyetlen szóból álló verssel (Weöres Sándor: tojáséj) kezdődik, majd néhány szó, aztán már egy verssor, kettő, három, négy, később pedig egész versszakok és versszaksorozatok következnek, amíg a kötetben tárgyalt leghosszabb versig (Arany János: A hamis tanú c. balladája) eljut az olvasó. Az olvasás során így kiderül, hogy nem mindig nehezebb megérteni egy hosszabb verset, mint egy rövidebbet.
A gyűjtemény a teljes magyar költészetből merít, melyből huszonöt verset válogatott össze a szerző. A költők részben a legnagyobb klasszikusok közül, részben a legkiválóbb kortársak közül kerültek ki, így a költészet sok arcát felfedezhetjük a kiválasztott szövegek segítségével. Többek között Weörös Sándor, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina, Kemény István, Nádasdy Ádám, Varró Dániel és Rakovszky Zsuzsa szövegeivel találkozhatunk. A versek között találunk szerelmes és politikai témájút, halálról, fájdalomról, gyerekkorról vagy ifjúkorról szólót, de humoros költeményeket is olvashatunk.
Az útikalauz mindenkihez szól, legyen az diák, felnőtt, kamasz, tanár, hiszen egy-egy verssor mindannyiunkat megérintett már. Emellett kiválóan alkalmas arra is, hogy gimnáziámi magyarórákon használják a tanárok.
A kötet esztétikailag is különleges, hiszen a könyv illusztrátora-grafikusa, Gráf Dóra vizuálisan igényes könyvet alkotott: a képi asszociációk nemcsak kapcsolatokat teremtenek művészeti ágak között, de azt is tökéletesen megmutatják, mit jelent a szabad és kreatív, de a szöveg közelében maradó egyéni értelmezés. A könyvben archív fotók, festmények, képzőművészeti alkotások is találhatók.
- Illusztrátor: Gráf Dóra
- Tilos az Á Kiadó, 2022
- 14 éven felülieknek
- Beleolvasó ide kattintva.
Shakespeare – Szabó Lőrinc – Papolczy Péter: Hogyne szeretnélek! – szonettek három hangra
William Shakespeare szonettjei eredetiben, Szabó Lőrinc fordításában és Papolczy Péter átköltésében. Mit üzen Shakespeare költői életműve a mai fiataloknak? Lehet-e még keresnivalója a szonetteknek az okostelefonok és Marvel-filmek korában? A kérdésekre Papolczy Péter Hogyne szeretnélek! című könyve válaszol.
Ha van tankönyvszagú irodalmi műfaj, a szonett bizonyára az. A fiatalok többnyire csak a középiskolában találkoznak Petrarca és Shakespeare szonettjeivel, és kevés rá az esély, hogy gyakran forgassák a köteteket, ha egyszer túljutottak a korszakon a tananyagban. Reméljük, ezen változtat majd a Tilos az Á kiadó legújabb, Hogyne szeretnélek! című kötete, amely az eredeti Shakespeare-szonettek izgalmas újrafelfedezésére nyújt alkalmat.
Az újrafelfedező-újraértelmező szerepét Papolczy Péter látja el, aki nem egyszerűen újrafordította a szövegeket, hanem nagy bátorsággal átírta, újraköltötte azokat. Az eddig műfordításairól ismert Papolczy nem a hagyományos fordító alapállásából közelít választott tárgyához: a kötet új fordításai nem törekednek szöveghűségre. Papolczy saját(os) Shakespeare-szonettjeinek célja, hogy hidat ékeljenek az irodalomtankönyvek Shakespeare-képe és a Z-generációs Shakespeare olvasók ismeretei közé. Az új szövegekben telefonhívások, szakdolgozatírás, mozizások, éjszakai bulizások adják a referenciákat, és kínálnak csatlakozási pontokat a legújabb olvasók számára, miközben a téma mit sem vesztett frissességéből: a vágyakozás, a néha reménytelen, kegyetlen, gyakran elsöprően gyönyörű szerelmi viszony két ember között ugyanolyan aktuális mint Shakespeare korában és szonettjeiben.
Az aktualizálás mellett a Hogyne szeretnélek! kötet talán legizgalmasabb vonása a három szerző, az újraértelemző Papolczy, a kanonizált fordító Szabó Lőrinc és az eredeti Shakespeare szövegek kölcsönhatásba hozása. Minden szonett esetében együtt szerepel a legfrissebb változat, a Szabó Lőrinc-féle fordítás, és az eredeti angol vers. A három szövegváltozat párbeszédét színesítik Papolczy szonettblokkok után írt izgalmas kommentárjai az eredeti szövegek nyelvjátékairól. Például megtudhatjuk, hogy honnan ered Mark Twain művészneve, vagy hogy mi köze az eredeti angol férj szónak a farkasemberekhez.
- Illusztrátor: Buzay István
- Tilos az Á Kiadó, 2019
- 14 éven felülieknek
- Beleolvasó ide kattintva.
