Ne dőljünk be a kissé korán beérkezett áprilisi hőáramok tavasszal kecsegtető ajánlatainak, hiszen ahogy a mondás is tartja: a kutya nem ette még meg a telet. A furcsa időjárásra való tekintettel hozunk néhány filmet, amelyek inspirációjára garantáltan napsütésre állíthatjuk a borúsabb hétköznapokat. Mókás klasszikusok télutóra – mert van az a vajas kenyér, amelyik néha visszaharapja az embert!
Non-stop farsang
A szürreális elemekkel gazdagított, gyakran abszurdba hajló screwball komédia az amerikai filmkultúra ’30-as években kialakult műfaja. A ’30-as, ’40-es években virágzó, mára kortalan klasszikussá vált műfaj pazar darabjainak exkluzív világa nem pusztán a nézők és rajongók, hanem a filmkészítők számára is alapérték. Időszámításának kezdete nagyjából 1934-re tehető, két emblematikus alkotás, az Ez történt egy éjszaka és a Huszadik század debütálásával. Az ízig-vérig európai és burleszk áramlatokkal teli műfaj egy cirka másfél órás farsangi buli, a filmkultúra olyan ikonikus alakjaival többek között, mint például Cary Grant, Clark Gable, William Powell, Claudette Calbert, Carole Lombard vagy Katharine Hepburn.
A screwballok egyfajta modern városi farce-ok. A műfaj a bugyutaság, az olykor már idétlen infantilizmus és a szofisztikált, mély látószögű intellektus bravúros fúziója. Cselekményeik középpontjában leggyakrabban a nemek harca áll, amelyek erősen emlékeztetnek a klasszikus nagy komédiaszerzők, Shakespeare, Molière, Goldoni vagy éppen Beaumarchais atmoszféráira. A „lekerekített”, zárt hangvételű dramaturgia helyett egy improvizatívabb, oldottabb, kiszámíthatatlanabb hangvételű történetmesélés él ezekben a filmekben. A bohózatba hajló energiák mögött gyakran szarkazmus és társadalomkritika húzódik.
Tipikus vonása az amerikai screwballoknak, hogy szinte minden esetben a keleti partvonal, leggyakrabban New York vagy Connecticut és Vermont államok szolgáltatnak helyszínt a cselekménynek, mutatva kontinentális, inkább európai kulturális hagyományokra reflektáló voltát.
Jellegzetessége továbbá a műfajnak, hogy a korabeli sztereotip nőábrázolásokat megspékelve, izgalmasabb, diverzebb stílusú közvetítést nyernek a női szereplők. A korban általánosnak titulálható a két egysíkú prototípus a női szereplőket tekintve, amelyek a meghódítandó naivára vagy a kegyelmet nem ismerő vampra (később femme fatale-ra) redukálódnak. A screwball megpörgeti ezt a hagyományt éles eszű, eleven, egyenrangú, rafinált, a dolgokat a nevén nevező gráciákkal, akik magatartásában ott húzódhat A képzelt beteg Toinettje, a Tartuffe Dorine-ja, a Sok hűhó semmiért Beatrice-ja, Goldoni Mirandolinája, vagy éppen A makrancos hölgy Katalinja.
Ez történt egy éjszaka
Samuel Adam Hopkins Night Bus című novellája nyomán készült a filmtörténet egyik legfontosabb darabja, amely öt főkategóriában is Oscart nyert. Az előkelő származású, elkényeztetett, arrogáns Ellie apja minden követelésének ellenáll. Pusztán anyagi javakra alapozott eljegyzése elől kiugrik apja luxushajójáról. Szökés közben egy lepukkant buszon összekeveredik az alkoholproblémái miatt frissen elbocsátott, cinikus újságíróval, akivel egy végeláthatatlannak tűnő egymásra utaltság és ródlizás indul útjára. Vitriolos dialógok, frenetikus csavarok, komédiázás, sírva-nevetés, sziporkázás majd mélyugrás – ilyesmi dolgok sülnek ki Claudette Colbert franciás pikantériája és Clark Gable ultra maszkulin faragatlansága kereszttüzében, Frank Capra megunhatatlan klasszikusában.
Godfrey / A pártfogolt
Nem sokkal a nagy gazdasági világválság után, a súlyos társadalmi különbségek és politikai korrupció horizontján készült William Powell főszereplésével az 1936-ban bemutatott Godfrey, másik címén A pártfogolt. Morrie Ryskind és Erich Hatch merész forgatókönyve kíméletlen tablót mutat a New York-i felső tízezer üres, lélekről lekapcsolódott anyagias világáról. A dúsgazdag Bullock família legifjabb üdvöskéje, a kissé becsípődött elméjű Irene, egy hóbortos véletlen kapcsán találkozik a nyomornegyedben élő, lecsúszott Godfrey-val, aki egyik pillanatról a másikra került az utcára. Godfrey lakájnak szegődik a családhoz. Irene és rendkívül keserű tapasztalatokkal rendelkező pártfogoltjának szimpatizálása elkerülhetetlenül felfedi a múlt titkait. A Godfrey 1957-ben remake-t kapott, David Niven és June Allison főszereplésével.
Harcias hölgyek
Connie Allenburyt súlyos és alaptalan rágalmakat kap egy nagy nevű és presztízsű New York-i laptól, ezért 5 millió dollárral bepereli az újságot. Warren Haggerty, a lap egyik főembere azonban nem most jött le a falvédőről, így szövetségesével, Bill Chandlerrel, agyafúrt tervet sző, amelybe Warren menyasszonya, a csípős nyelvű, Gladys Benton is beszáll. Mi lesz ebből? Bonyodalom bonyodalom hátán, képtelen helyzetek sorozatával, amelyben a férfiak örülnek maguknak, mint majom a farkának, ám azzal már nem számolnak, hogy van az a vajas kenyér, amelyik visszaharapja az embert! Jack Conway rendező igazi sztárparádéban álmodta vászonra a punk csajoktól izgalmas szkriptet, amely során rátermett dinamikával haladja meg a naiva prototípusait. Jean Harlow szöszkéje jóval túllép a Marilyn Monroe-i frázisokon, Myrna Loy a befeketített Joan Crowford-i vampokon, William Powell hozza a szokásos dörzsölt gentleman amerikai verzióját, Spencer Tracy pedig a földön két lábbal álló rafkós ’pal Joe’-csavarokat.
Párducbébi
Az abszurdum és a stílus fogalmának egyértelmű cseresznyevirágzása Katharine Hepburn és Cary Grant frenetikus kettőse Howard Hawks filmjében. A kedves, ellenállhatatlan bűbáj és az elviselhetetlen irritálóság különös kettőssége Susan Vance alakja a történetben, aki amazonként harcol széllel szemben, hogy Jeanne d’Arc-i elhivatottsággal elérje célját. A kikerülhetetlen véletlenek sorozatát a sorsszerűség parádéja váltja ebben a road movie-ban, amely non-stop farsangi szezont dúdol. A széles palettájú Katharine Hepburn – aki már igencsak „óhajtana” kilépni a társadalmilag ráakasztott „szivarozó, nadrágos Georges Sand”-skatulyából – ezzel a filmmel nem csupán a screwballok koronázatlan királynőjévé vált, hanem megmutatta ösztönös komikai temperamentumát, és friss lendületű, a connecticuti zöld mezők benne élő, kozmetikázatlan természetességét.
