Mi köze Herkulesnek Corvin Jánoshoz? Hogyan kapcsolódik az itáliai sztárszobrász Visegrádhoz? Miért több szempontból is festői Zebegény? Hogyan került Storno Ferenc Pozsony helyett Sopronba, megalapítva ezzel a „véletlennel” a társasági élet egyik fontos helyszínét? Nem kell feltétlenül messzire utazni, ha egy kis kikapcsolódásra, feltöltődésre vágyunk. Ajánlónkban olyan kulturális és történelmi helyszíneket hozunk, amelyek garantáltan élményt szolgáltatnak a kánikulában. Félrecsípett hűsítő programok, országhatáron belül!
Jókai Mór Emlékház, Balatonfüred
Ha az ember végigsétál Balatonfüred hangulatos utcáin és terein, az a benyomása keletkezhet, mintha nem is feltétlenül Magyarországon, hanem egy délszaki kisvárosban bóklászna. Az egyedi profillal és stílussal bíró Balatonfüred a magyar történelem egyik legnyitottabb, leginnovatívabb időszakait, a reformkort és a dualizmus képeslapos világát is idézheti. A város számos látnivalója mellett kihagyhatatlan a nagy mesélő villája a Honvéd utcában.
Jókai Mór 1857-ben tette először tiszteletét Balatonfüreden feleségével, Laborfalvy Rózával. Mindkettejükre nagy hatással volt a terület, villájukat azonban csak 10 évvel később, 1867-ben vásárolták és alapították meg. Jókai 1870-től egészen a haláláig, minden nyáron itt lakott. Több elbeszélés is fűződik ehhez a kis „békeszigethez”, például Az arany ember vagy a Fekete gyémántok. Az eklektikus stílusban épült villa egyik legizgalmasabb terepe a télikert, amelyben a botanikai érdeklődésű szerző különleges érzékkel gondozta, tanulmányozta növényeit. A kulturális és társadalmi élet kiemelt helyszíne lett a Jókai-villa, ahol szívesen töltötték idejüket a házaspár barátai, ismerősei.
Herkules-kút, Visegrád
A hazai reneszánsz egyik legszebb és egyben kultikus helyszíne a Visegrádi Királyi Palotában a Herkules-kút. A valódi kuriózum több szempontból is érdekes. Egyrészt mitológiai vonatkozásai és ornamentikája miatt. A nyolcszög alakú kút hangsúlyos díszítőeleme a Hunyadiak címere. Fő eleme a műalkotásnak Héraklész gyermekkori ábrázolása, amely valószínűleg Mátyás király törvénytelen utódjára, Corvin Jánosra reflektál. Másrészt a kompozíció megalkotója Giovanni Dalmata, a legendás szobrász. A dalmát származású mester korának egyik kiemelkedő kőfaragójának számított, leginkább Rómában és a budai várban tevékenykedett. A török beáramlást követően a kutat lerombolták, maradványait pedig csak 1941-ben fedezték fel. A kút teljes rekonstrukciója 2000-ben történt, 2009-ben pedig megkapta az Európai Örökség kitüntetést.
Szőnyi István Emlékház, Zebegény
A Dunakanyar minden évszakban páratlan szépségű élményeket tartogathat, a nyár azonban megspékelheti a tartalmas kikapcsolódásra vágyókat. Zebegény egyik legérdekesebb látnivalója a Szőnyi István Emlékmúzeum, amely festői gazdagsággal mutatja be a festőművész-grafikus életét és pályáját. Az 1894-ben született Szőnyi István a nagybányai iskola mestereitől, Ferenczy Károlytól és Réti Istvántól tanult. Az első világháború, a forradalmak, a viszontagságos társadalmi helyzetek után a művész 1923-ban Zebegénybe költözött, műtermet alapítva. Művészetében ezzel egy új korszak indult.
Harmonikus, idilli kompozíciói, a mindennapi élet egészen apró momentumaira való reflexiói egyediséget tükröznek itt keletkezett alkotásain. 1960-as halála után műtermét 1967-ben emlékmúzeummá alakították, amely rendszeresen kínál az állandó kiállítás mellett időszaki tárlatokat is, így érdemes egész évben figyelemmel követni a programokat. A gyűjtemény részét képezi sok izgalmas műalkotás mellett többek között Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Mednyánszky László, Aba Novák Vilmos vagy Berény Róbert munkája is.
Storno-ház, Sopron
Valóságos kis ékszerdoboz helyezkedik el Sopron Főterén, amely számos izgalmas történetet, valamint egy mókás anekdotát is rejt. A barokk stílusban épült sarki palotaház történelme egészen az 1400-as évekig tekint vissza, a bécsi ostrom idején maga Mátyás király is vendégeskedett itt. Viszonylag hosszabb viszontagságos éra után a Storno-família tulajdonába került az ingatlan a 19. század második felében, akik nagy gondot fektettek a méltó felújításra és működtetésre. A historizmus szellemében alakították ki a belső terek stílusát.
Az anekdota szerint Storno Ferenc egy „véletlen” kapcsán került a városba. Rokonait indult felkutatni Pozsonyba, azonban egy horvát nyelvű asszonyság, akitől segítséget kért útközben, igazítás gyanánt feltehetőleg nem Pozsonyt, hanem Sopront értett, így került tehát a legenda szerint Storno Ferenc Sopronba Pozsony helyett. A Storno-ház egyébként nagy renoméval rendelkezett, Liszt Ferenc koncertezett, majd lakott is a toszkán féloszlopokkal közrefogott palotában. A Storno-ház, amely a társasági élet egyik központja volt, ma a soproni helytörténeti gyűjteménynek, továbbá a Storno-gyűjteménynek nyújt otthont, pazar történelmi és kulturális ereklyékkel.
