Az elmúlt egy évben a világ egyik legjelentősebb múzeuma, a New York-i Metropolitan Museum is komoly bevételkiesést volt kénytelen elkönyvelni a vírus okozta bezárás és az abból fakadó jelentős látogatószám-visszaesés miatt. Ezért az intézmény vezetősége úgy döntött, hogy a gyűjteményükből több műtárgyat is árverésre bocsátanak, hogy a bevétellel csökkentsék a vesztességeket. Az első online értékesítés már zajlik, de ezt még továbbiak is fogják követni, és még az is lehet, hogy komoly műtárgyaktól is megválnak.
A nyugati világban – szemben mondjuk a hazai szabályozással – a múzeumoknak van lehetőségük arra, hogy adott esetben megváljanak a gyűjteményükben őrzött egyes műtárgyaktól, bár a múzeumok etikai kódexe szerint az így befolyt pénzt csakis a kollekció további gyarapítására, vagyis új, más, fontosabb, vagy a kollekcióból jobban hiányzó művek beszerzésére fordíthatják.
Csakhogy a covid19 miatti bevételkiesések alaposan megtépázták a múzeumok megszokott büdzséjét, emiatt a Művészeti Múzeumok Igazgatóinak Szövetsége (AAMD) tavaly engedélyezte az intézményeknek, hogy az eladásokból befolyó pénzt ne csak műtárgyvásárlásra, de adott esetben akár bérekre vagy működési költségekre is fordíthassák. Ez a kivételes lehetőség azonban csak 2022 áprilisáig él, utána a tervek szerint visszaáll a korábbi szabályozás.
A New York-i Metropolitan Museum of Art a számítások szerint a járvány miatt nagyjából 150 millió dolláros bevételkiesést kénytelen elkönyvelni, és ennek részbeni pótlására úgy döntöttek, hogy élnek a kivételes kedvezménnyel, és bizonyos műtárgyakat eladnak a gyűjteményükből.
Mint az intézmény igazgatója, Max Hollein elmondta, munkatársai több száz tételt vizsgáltak át a múzeum különböző gyűjtemény-csoportjaiban, hogy közülük melyek lehetnek azok, amelyektől megválhatnának. Hangsúlyozta: egyelőre csak olyan, elsősorban sokszorosított művekről van szó, amelyekből a múzeum több példánnyal rendelkezik.
Ennek megfelelően első lépésben a MET 219 darab fotográfiát, illetve nyomatot bocsát piacra. Az eladásokkal a Christie’st bízták meg, és az első online aukció már zajlik is (egészen október 7-ig), amelyen 168 fotográfiát lehet megvásárolni, amelyek legtöbbje az amerikai polgárháború során készült az 1860-as években.
A Mathew Brady, Alexander Gardner, Timothy O’Sullivan, vagy George Barnard által fényképezett tételek között a legalacsonyabb induló ár 1000 dollár, de van olyan felvétel is – Robert Frank US 90, En Route to Del Rio, Texas című, 1955-ös fotója –, amelynek a becsértékét 150.000 és 250.000 dollár közé teszik.
Ezt a képet egyébként – tizenöt másik kiemelkedő darabbal együtt – október 6-án egy élő árverésen fogják kalapács alá vinni; itt akkor még mások mellett Brassai, Anne Brigman, Alvin Langdon Coburn, André Kertész, Edward Muybridge munkáira lehet majd licitálni, illetve egy 1900-ban a New York Camera Club által kiadott fotókönyvre.
A következő „adag” a Met gyűjteményéből november 4. és 18. között kerül online licitre: ekkor különböző sokszorosított nyomatokat lehet megvásárolni olyan alkotóktól, mint Jean Dubuffet, Joan Miro, Pablo Picasso, Jasper Johns, Jim Dine, James Rosenquist, Roy Lichtenstein vagy Frank Stella. Lichtenstein 1965-ös Brushstroke (C.II.5) (Ecsetvonás) című munkájáért például 18.000–25.000 dollárt várnak.
A két árverésen a MET nagyjából 90.000 és 1,4 millió dollár közötti bevételre számít, ami jól láthatóan nem egy jelentős összeg a 150 milliós vesztességhez képest. Éppen ezért sokan attól tartanak, hogy a múzeum a továbbiakban akár értékesebb, esetleg nem csak sokszorosított, több példányban is meglévő műtárgyát fogja értékesíteni, hanem egyedi darabokat is, ami a gyűjtemény eszmei értékének komoly vesztességével is járhat.
Egyes hírek szerint például már tervben is van Pablo Picasso első kubista szobrának, egy női büsztnek is az eladása: az 1909 őszén formázott és 1910-ben gipszbe öntött portréból végül 1926-ban Ambroise Vollard műkereskedő készítette el a végső bronz-változatot, aminek az értékét most 30 millió dollárra becsülik. Ez már nyilván „jól látható” tétel lenne a múzeum bevételi oldalán, ám ez nemigen hatja meg azokat a kritikusokat, akik viszont úgy gondolják, hogy a múzeumoknak nem műtárgyaik eladásából kellene bevételhez jutniuk.
A bírálók fő érve nem is csak a gyűjtemények eszmei értékének a csorbulása, de sokkal inkább az, hogy ha a múzeumok a bevételkiesésre hivatkozva „kiárusítják” a kollekcióik darabjait, az adott esetben elriaszthatja azokat a nagylelkű adományozókat, akik pedig ma a múzeumi gyűjtemények legfőbb gyarapítói a világban. Ezekre a hangokra válaszul a Met szóvivője sietett leszögezni, hogy végleges döntés egyelőre még nem született a Picasso-szobor esetleges eladásáról.
