Szerző: Martos Gábor

Az elmúlt években a műkereskedelmet sokan és sokféleképpen igyekeztek így vagy úgy „megfricskázni”, gondoljunk csak Banksynek az eredményes árverést követően önmagát azonnal félig ledaráló lufislány-képére. A napokban egy újabb hasonló művészeti „csínynek” lehetünk tanúi, amely ugyancsak erőteljesen megkérdőjelezi a műtárgyak eredetiségébe vetett gyűjtői fétist. Persze, ennek is volt már hasonló előzménye, ráadásul nálunk, Magyarországon. Andy Warhol (1928–1987), a későbbi pop-császár még a pályája elején, valamikor 1954 körül – több más hasonló skicce között – készített egy tusrajzot, amelyen három pufók puttócska látható. A Fairies (Tündérek) című, 42,5×35 centiméteres lapot 2016 áprilisában a Christie’s online árverésén vitték licitre, és 5000–7000 dolláros…

Tovább

Laurence Stephen Lowry (1887–1976) brit festőről egyszer már írtunk itt a Senki többet? blogban, és akkor be is mutattunk párat a jellegzetes képeiből, amelyeken szinte kivétel nélkül sokszereplős nagyvárosi jeleneteket örökített meg. Most újra egy ilyen kerül majd kalapács alá tőle, ám ez az aukciós tétel igazi különlegesség, hiszen maga is nem mást, mint éppen egy aukciót örökít meg. L. S. Lowry (ő maga mindig így szignálta a munkáit) 1958-ban festette meg olajjal vászonra ezt a 64×76 centiméteres képet, ami egy árverési csarnokot ábrázol, ahol a teremben nyüzsgő tömeg több-kevesebb figyelemmel követi a pulpituson a tételeket kínáló árverésvezetőt és segítőit,…

Tovább

Mi számít művészetnek? Meddig lehet polgárpukkasztó egy gesztus és mikortól esik már más kategóriába? Senki többet? blogunk szerzője mutat néhány extrémitást, amelyek ráadásul kanonizáltak is, amennyiben nagy gyűjtemények részét képezik. Slavoj Žižek (1949) szlovén művészetfilozófus 2011-ben magyarul is megjelent A törékeny abszolútum, avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért? című könyvében többek között ezt írja a kortárs művészetről: „… elmúltak már azok az idők, amikor egyszerű szobraink vagy keretezett képeink voltak – ma a kiállításokon képek nélküli kereteket, halott teheneket és azok ürülékét láthatjuk (…) a sokkoló túlzások a rendszer részévé lettek, a rendszer táplálja őket, hogy újratermelhesse önmagát. (…)…

Tovább

Véget ért a nyári szünet a világ aukciós piacán, az elkövetkező időszakban ismét egyre több árverést rendeznek mindenfelé. A nagy házak folyamatosan mutatják be az ősszel kalapács alá kerülő csúcsműveiket, hogy fokozatosan „ráhangolják” az érdeklődőket a licitálásra. Mi most itt egyetlen egy műtárgyat mutatunk be olvasóinknak a Christie’s novemberi New York-i kínálatából: egy olyan festményt, amelyik jól mutatja, hogy egy kvalitásos alkotással adott esetben mennyit lehet nyerni a műtárgypiacon. Peter Doig (1959) egyike ma a kortárs festészet legismertebb és legsikeresebb alkotóinak. A skóciai Edinburgh-ben született, de gyermekként a családjával élt Trinidad szigetén, később Kanadában. Angliában járt művészeti iskolákba, majd 2002-ben…

Tovább

Az elmúlt egy évben a világ egyik legjelentősebb múzeuma, a New York-i Metropolitan Museum is komoly bevételkiesést volt kénytelen elkönyvelni a vírus okozta bezárás és az abból fakadó jelentős látogatószám-visszaesés miatt. Ezért az intézmény vezetősége úgy döntött, hogy a gyűjteményükből több műtárgyat is árverésre bocsátanak, hogy a bevétellel csökkentsék a vesztességeket. Az első online értékesítés már zajlik, de ezt még továbbiak is fogják követni, és még az is lehet, hogy komoly műtárgyaktól is megválnak. A nyugati világban – szemben mondjuk a hazai szabályozással – a múzeumoknak van lehetőségük arra, hogy adott esetben megváljanak a gyűjteményükben őrzött egyes műtárgyaktól, bár a…

Tovább

Szeptember 20-26. között rendezik meg idén a világ egyik legjelentősebb művészeti vásárát, az Art Baselt. A svájci rendezvényen az egyik legnagyobb szenzáció – és egyben az egyik legdrágábban megvásárolható műalkotás – Jean-Michel Basquiat 1983-as nagyméretű festménye, amelyik most szerepel először a nyilvános műkereskedelemben, és amelyért a New York-i Van de Weghe galéria 40 millió dollárt kér. Aztán hogy kap-e, azt majd meglátjuk. Mindenesetre ez az összeg nagyon is olcsó a művész eddigi top-áraihoz képest. Az Art Basel műkereskedelemi vásárt a Rajna-parti városban alapították 1970-ben, és bár a rendezvénysorozat ma már Hongkongban és Miamiban is tart évente egy-egy „fiók-eseményt”, az „eredeti…

Tovább

Október 5-én a Bonhams árverezőház sportrelikviákból rendez aukciót New Yorkban. Az anyag egy jelentős részét az olimpiai- és világbajnok bokszolóhoz, Muhammad Alihoz köthető tárgyak adják: ráadásul nemcsak dedikált fotóit, bokszkesztyűit, vagy éppen legendás ökléről készült szobrokat lehet megvásárolni, hanem szép számmal általa festett-rajzolt képeket is. Az amerikai Muhammad Ali (1942–2016) – akkor még eredeti nevén, Cassius Clayként – 1960-ban a római olimpián szerzett aranyérmet félnehézsúlyban, majd profi ökölvívó lett, és – ekkor már nehézsúlyban – 1964-ben bokszvilágbajnokságot is nyert. 1967-ben, Amerika vietnámi háborúja idején, amikor katonai behívót kapott, megtagadta a bevonulást, csatlakozott a háborúellenes polgárjogi mozgalmakhoz, mohamedán hitre tért és…

Tovább

Edward Dolman (1960) – aki végigjárta a Christie’s árverezőház teljes szakmai „szamárlétráját”, amíg 1999-ben végül eljutott a vezérigazgatóságig (majd 2014-ben átigazolt a Phillipshez ugyanerre a posztra) – nyilatkozta egyszer: a műkereskedelmi piacot mindig is alapvetően a „három D”, a death, debt and divorce, vagyis a halál, az adósság és a válás hajtja, hiszen az emberek leggyakrabban ezen események valamelyikének bekövetkeztekor adják el a műtárgyaikat. Most a közeljövőben hamarosan a három D-ből kettőre is láthatunk majd szemléletes – és végül minden bizonnyal nagyon drága – példákat. Az első a death, vagyis egy haláleset miatt létrejövő árverés. Lois B. Torf (1926–2020) bostoni…

Tovább