Talán sokan emlékeznek még a 2015-ös A dán lány című amerikai–angol életrajzi filmre, amelyik Gerda Wegener dán festőnőnek és Lili Elbének a nem mindennapi történetét mesélte el. (Wegener megformálásáért Alicia Vikander abban az évben elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat.) Most Wegenernek egy Elbéről festett vászna egy koppenhágai árverésen új szerzői aukciós rekordot ért el.
Gerda Marie Fredrikke Gottlieb (1886–1940) dán festőnő a koppenhágai akadémia elvégzését követően – és miután megnyert egy rajzversenyt – Európa vezető divatmagazinjainak lett illusztrátora. Igazi ismertséget azonban elsősorban már akkor is erotikus, sőt sokszor pornográfiába hajló, leszbikus jeleneteket megörökítő rajzai hoztak a számára.
Gerda 1904-ben, tizennyolc évesen házasodott össze a nála négy évvel idősebb Einar Magnus Andreas Wegener (1882–1931) festőművésszel, és ettől fogva haláláig férje nevén, Gerda Wegenerként szerepelt. Ugyan ettől az időtől kezdve legfontosabb modellje is Einar lett – csakhogy a törtélnetben innentől van egy szokatlan csavar (erről szólt elsősorban a már említett film is.)
Einar ugyanis sajnálatos módon férfitestbe született nőnek érezte magát, miközben Gerda viszont sokkal inkább a nőkhöz vonzódott, mint a férfiakhoz. Így aztán Gerdának a férjéről festett képein párja legtöbbször nőként, női ruhában, kisminkelve jelenik meg, ahol pedig a képek címében is megneveződik, ott nőként használt nevén, Liliként szerepel.
A pár 1912-ben Dániából az akkor már a szabadabb életet jobban toleráló Párizsba költözött, ahol Gerda nyíltan vállalhatta leszbikus hajlamát, Einar pedig élhetett transznemű nőként, sőt, néhány évvel később hivatalosan is megkezdhette nővé-alakulásának hosszadalmas jogi és orvosi procedúráját. Végül ő lett az egyik első ember, aki – 1930-tól kezdve – Németországban nemátalakító műtétek során esett át. (Az 1935-ben Liverpoolban fiúként született Georg Jamieson 1960-ban is még csak a hetedik volt a világon, akin ilyen műtétsorozatot hajtottak végre, és onnantól kezdve April Ashley néven nőként élhette az életét és sikeres modellkarriert futhatott be. Ennek végén II. Erzsébet királynőtől vehette át a Brit Birodalom Érdemrendjét, amiért személyes példájával és fáradhatatlan lobbitevékenységével elérte, hogy a nemváltás mára minden szempontból elfogadott legyen a szigetországban is.)
Lili nemi átalakulásával párhuzamosan egy dán bíróság érvénytelenítette Gerda és Einar házasságát, majd utóbbi nevét új nemének megfelelően hivatalosan is Lili Ilse Elvenesre változtatták. Ám amikor 1931-ben sor került a negyedik műtétjére, ennek során fertőzést kapott és néhány héttel később meghalt. Gerda, aki egész életében támogatta férje nemváltásra irányuló törekvéseit, válásuk után is haláláig minvégig mellette volt.
Lili elvesztése után Gerda újra férjhez ment, ám hamar elváltak. Az asszony visszaköltözött Dániába, depresszióval és alkoholizmussal küzdött, és végül elfeledve, nyomorban halt meg.
Gerda számos portrét festett Liliről, sőt közös képen is szerepelnek, mint két barátnő. Talán legismertebb munkáján, az 1933-ban festett Les femmes fatales (A végzet asszonyai) című képén is az egyik szereplő nem más, mint az ekkor pedig már két éve halott Lili. Ezt a festményt 2019 júniusában a Sotheby’s londoni árverésén 40.000–60.000 fontos becsérték után 75.000 fontért vette meg valaki, amivel mindeddig ez volt a művész legmagasabb áron elkelt munkája.
Most viszont – éppen a nőnapon – a koppenhágai Bruun Rasmussen Auctioneers árverésén Gerda Wegenernek az 1924-ben festett I sommervarmen (Nyári melegben) című 1924-es képéért, amelyet legutóbb 2016-ban a koppenhágai Arken Museum of Modern Art nagy retrospektív Wegener-kiállításán lehetett nyilvánosan látni, és amelyik ugyancsak Lilit ábrázolja nőként, meztelenül, egy fotelba kuporodva, az 54.000–67.000 eurós becsértékhez képest a licitek végén a jutalékokkal együtt 135.000 eurót (51,7 millió forint) fizetett ki valaki, ami új aukciós rekord a nem akármilyen sorsú festőnő életművében.
