Január 26-án a Sotheby’s New York-i árverésén kalapács alá kerül egy Anthony van Dyck által festett olajvázlat, amely egy idős férfit ábrázol. A festményért az aukciósház 2–3 millió dollár közötti összeget vár, pedig húsz évvel ezelőtt a mostani eladó felmenője mindössze 600 dollárt fizetett érte. Igaz, a farmon, egy pajtában megtalált képet akkor még némi madárürülék is borította.
Hogy hogyan került Albert B. Roberts 2002-ben a 17. század végén holland telepesek által alapított New York-állambeli Kinderhookban (Albanytól mintegy húsz kilométerre délre) egy helyi árverésre, azt csak sejthetjük, mindenesetre az biztos, hogy az amerikai köztisztviselő (többek között az állam szenátusának Adóügyi bizottságának elnöke) és „amatőr” műgyűjtő – aki sok éven át igazgatótanácsi tagja is volt az Albany Institute of History & Artnak, és mintegy félszáz, általa felfedezett művet adományozott az intézménynek – ekkor már csaknem három évtizede vadászott minden szabadidejében különféle vidéki aukciókon, garázsvásárokon és ingatlaneladások alkalmával általa értékesnek vélt műtárgyakra, sőt egy (bár azóta sem publikált) könyvet is írt az ilyen helyeken fellelhető „kincsek” megtalálásának és beazonosításának a módszereiről.
Ezen a kinderhooki árverésen is felfigyelt egy 95×58,5 centiméteres, több helyen megrepedt fatáblára rögzített festményre, amelyet nem sokkal korábban találtak egy helybeli farm pajtájában, és bár az eladás előtt úgy, ahogy megtisztították, még ekkor is láthatók voltak rajta az évek során rárakódott madárürülék-rétegek nyomai. Roberts azonban ebben az állapotában is azonnal megvásárolta a festményt, méghozzá 600 dollárért.
A vásárlás után az új tulajdonos először is rendbe hozatta az eredetileg vászonra festett, majd valamikor később megrepedt fatáblára kasírozott képet, és közben nyomozni kezdett annak lehetséges szerzője után. 2019-ben azután Susan J. Barnes (1948) művészettörténész, aki 1990-ben összeállította Anthony van Dyck (1599–1641) eddigi legteljesebb életmű-katalógusát, megerősítette az addigra kialakult feltételezését, miszerint a festmény a holland festő saját kezű, fiatalkori alkotása még abból az időből, amikor Peter Paul Rubens (1577–1640) antwerpeni műhelyében dolgozott segédként. Méghozzá nem is akármilyen portré, hanem minden bizonnyal egy élő modellről festett vázlat az 1618 és 1620 között készült Szent Jeromos egy angyallal című Van Dyck-festményhez, amely jelenleg a rotterdami Boijmans van Beuningen Museumban látható.
Albert Roberts 2021 augusztusában, 89 éves korában hunyt el, és a Van Dyck-festmény a hagyatékából került be a Sotheby’s január 26-i New York-i Régi mesterek árverésére, ahol is előzetesen 2–3 millió dolláros (720–1080 millió forint) becsértéket állapítottak meg neki. Hogy végül is mennyiért talál vevőre, azt hamarosan meglátjuk; ami biztos: 2010 januárjában New Yorkban a Sotheby’s árverésén a művésznek egy olyan tanulmányképéért, amelyen ugyancsak egy szakállas férfi fejéről készített két portré látható, 5–7 millió dolláros becsérték után 7.250.500 dollárt adtak; 2009 decemberében pedig Londonban egy Önarcképéért – 2–3 millió fontos becsérték után – 8.329.250 fontot adott fizetett a licitek nyertese.
Pár évvel később ez az illető ismét áruba bocsájtotta a festményt, és egy amerikai gyűjtőtől kapott is érte egy 12,5 millió fontos ajánlatot, aminek nyilvánosságra kerülése után a londoni National Portrait Gallery 2014-ben országos gyűjtést hirdetett, hogy a festményt ők tudják megvennie ennyiért, és így az Angliában maradhasson. A pénz – állami, intézményi és magánadományokból – össze is jött, így ez ma a legmagasabb összeg, amennyit egy Van Dyck-képért valaha is kifizettek. (És így ez a kép ma a londoni National Portrait Galleryben látható.)
