Július 3-án a Sotheby’s londoni árverésén egy különleges festmény is kalapács alá kerül majd: az esemény előtt nagyon alaposan megvizsgált képnek a legújabb ismeretek szerint ugyanis három alkotója is van. Mivel egykori tulajdonosának nem minden részlete tetszett, ezért azokat inkább átfestette. Igaz, a kritikus szemű „belejavító” nem más volt, mint Peter Paul Rubens, és ez bizony nagyot „dob” a kép értékén.
Herri Met de Bles (1500 körül–1566 után) flamand festő volt, aki a maga idejében elsősorban vadregényes képzeletbeli tájképekeiről volt ismert. Mivel azonban figurákat alighanem nem igazán tudott jól ábrázolni, ezért az egyik ilyen, 57×73 centiméteres, magas hegyeket, zord sziklákat, sűrű erdőket és hatalmas távlatokat ábrázoló képének az egyik sarkába egy ismeretlen kortársa festette oda Szűz Mária, József, a kis Jézus és az ugyancsak még gyermek Keresztelő Szent János alakját.
A festmény később valahogyan az ugyancsak németalföldi festőművész, Peter Paul Rubens (1577–1640) tulajdonában kerülhetett (legalábbis a halála után készült leletárban a leírás alapján minden bizonnyal ez a kép is ott szerepel), ám további sorsáról nem tudunk. Ami biztos, hogy tavaly márciusban Baselben az Artcurial aukciósház licitjén bukkant fel „Herri Met de Bles és Lambert Lombard követője” attribúcióval; a 30.000–40.000 svájci frankra becsült tétel akkor végül 247.388 frankért (akkori árfolyamon nagyjából 220.000 font) került egy svájci magángyűjteménybe.
Az új tulajdonos azonban nem nyugodott bele az árverezőház által megadott szerzőségbe, inkább komoly vizsgálatoknak vettette alá a festményt – és neki lett igaza. A Sotheby’s szakértői által elvégzett röntgenes és infravörös átvilágítások ugyanis végül bebizonyították, hogy az alakokat az egykori tulajdonos, maga Rubens festette át a ma látható formára, miután az ismeretlen „társszerző” munkája alighanem nem felelt meg az ízlésének. Ugyanakkor a háttérhez, a de Bles által megfestett tájhoz egyáltalán nem nyúlt hozzá, vagyis annak kvalitását nyilván elismerte.
A korszerű technika segítségével készített felvételek alapján pontosan láthatóvá vált, hogy Rubens a figurális kompozícióban jelentősen megváltoztatta a két gyermek helyzetét, illetve módosította a Szűz Mária alakját övező drapériákat is. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a Journal of Historians of Netherlandish Art című folyóiratban egy 2019-ben megjelent cikkében Melanie Gifford művészettörténész azt írta:
„Köztudott, hogy Rubens gyakran dolgozta át tanítványai és munkatársai festményeit, illetve más művészek műveit is retusálta a gyűjteményében.”
Az ilymódon „újjászületett” festményt a Sotheby’s a jövő héten a két művész közös munkájaként, 600.000–800.000 fontos (280–375,5 millió forint) becsértékkel fogja kalapács alá vinni.
Ami pedig a két művész eddigi „egyéni” műkereskedelemi sikereit illeti, ott természetesen Rubens viszi el a pálmát: nemcsak sokkal gyakrabban szerepel árveréseken, mint de Bles (előbbinek több mint négyszázötven, utóbbinak összesen alig több mint félszáz aukciós szerepléséről tud az Artprice műkereskedelmi adatbázis; igaz, azok egy része mindkettőjüknél „műhelye”, vagy „követője” munkája), hanem az árszintjük is nagyon messze van egymástól.
Rubens kétszer is szerepel az ötven millió dollár felett eladott művek listáján – 2022 júliusában a Sotheby’s londoni érverésén 49.506.650 fontot (75.930.440 dollár, 19,354 milliárd forint) adtak Az ártatlanok lemészárlása című 1610-ben festett vásznáért, 2016 júniusában pedig a Christie’s londoni aukcióján 44.882.500 fontért (58.167.720 dollár; 16,539 milliárd forint) vette meg valaki a Lót és lányai című, 1613–14 körül készült munkáját. Ezzel szemben Herri Met de Bles jelenlegi legnagyobb árverési sikere „mindössze” 137.000 font; ennyit – 80.000–120.000 fontos becsérték után – 2015 decemberében ért el egy fantázia-tájképe a Sotheby’s londoni árverésén.
Most viszont majd Rubens „belepiszkálása” alighanem az ő ázsióját is alaposan megnöveli.