Lassan véget ér a nyári szünet, és hamarosan beindul az őszi nagyüzem a világ jelentős árverezőházaiban. Ennek legbiztosabb jele, hogy a vezető cégek elkezdik bemutatni őszi aukcióik sztárdarabjait. A Christie’s elsőként Monet egyik vízililiomos festményét jelentette be, mint szeptemberi első nagy hongkongi árverésük egyik vezető tételét.
Claude Monet (1840–1926), a francia impresszionizmus egyik legjelentősebb festője gazdag mecénásának tönkremenetele miatti külföldre menekülése, valamint saját felesége halála után, 1883-ban költözött – egykori támogatójának hátrahagyott asszonyával és mindkettőjük összesen nyolc gyermekével együtt – a Párizs és Rouen között nagyjából félúton fekvő Givernybe, ahol a festő egy hatalmas kertet alakított ki a házuk körül. Az egyre jobban kitanult botanikai ismeretei nyomán létrejött helyet ma is évente nagyjából félmillió látogató keresi fel, hogy élvezzék a művész által teremtett – és azóta is folyamatosan megújított és ápolt – csodálatos környezetet.
A vadregényes táj egyik ékessége egy tavirózsákkal, vagy más néven vízililiomokkal beültetett tó lett, amely fölé a művész egy japán stílusú kis hidacskát is építtetett. Élete utolsó harminc évében Monet-nak ez a kert, és benne is kiemelten a tó lett a legfontosabb témája: csak az utóbbiról nagyjából kétszázötven képet festett.
Ezek egyikét, egy 1897 és 1899 között készített Nymphéas (Vízililiomok) című vásznat visz kalapács alá szeptember 26-án Hongkongban, ottani új, éppen ezzel az árveréssel felavatandó központjában a Christie’s árverezőház. (A város centrumában egy új toronyépület négy szintjét elfoglaló, ötvenezer négyzetméter alapterületű komplexumban az árverezőtermek mellett raktárak, galériák, irodák, oktatótermek és magánüzletek kötésére alkalmas kabinetek is lesznek.)
Ez a kép a festő halála után sok évtizedig még a család birtokában maradt, majd egy magángyűjteménybe került; a nyilvános műkereskedelemben több mint 125 évvel a megfestése után most először fog megfordulni. A képet a ház előzetesen 200–280 millió hongkongi dollárra (25–35 millió dollár; 9–12,5 milliárd forint) tartja.
Monet-nak egyébként eddig összesen harmincnégy darab műve kelt el 30 millió dollár feletti áron a világ árverésein, és ezek között tizenöt olyan van, amelyek a művész kertjének vízililiomos taváról készültek. Ezek közül is a legdrágább az az 1914–17 körül festett Nymphéas en fleur (Virágzó vízililiomok) című vászon, amelyért 2018 májusában a Christie’s New York-i árverezőtermében a Rockefeller-hagyaték aukcióján – 50 millió dolláros becsérték és 36 milliós kikiáltás után – 75 millió dolláron koppant a kalapács, vagyis a licitek nyertese a jutalékokkal együtt 84.687.500 dollárért (22,518 milliárd forint) vihette végül haza a festményt.
Nem ez azonban Monet mindeddig legdrágábban elkelt képe (csak a második), az első a szénaboglyákról festett sorozatának egyike: ezért az 1890-ben festett Meules (Szénaboglyák) című alkotásért 2019 májusában a Sotheby’s New York-i licitjén – 55 milliós becsérték után – 45 millióról indult a versengés, és jutott el a 97 milliós leütésig, ami után a teljes vételár 110.747.000 dollár (32,075 milliárd forint) lett; érdemes lehet megjegyezni, hogy ezt a képet több mint harminc évvel korábban, 1986 májusában a Christie’s New York-i árverésén még „csak” 2,53 millió dollárért vásárolta meg akkori vevője.
