Mica Ertegun Romániában született, a háború után menekült Nyugatra, Kanadában egy csirkefarmon dolgozott, majd Amerikában megalapította a világ egyik legsikeresebb lakberendezőcégét. Tavaly hunyt el, kilencvenhét évesen, és hatalmas magángyűjteményét novembertől kezdődően öt árverésen kínálja a Christie’s. A tételek legkiemelkedőbb darabja egy René Magritte-festmény, amelyért a ház legalább 95 millió dollárt vár. Ha bejön a becslés, akkor ez lesz a festő legdrágábban eladott alkotása.
Mica Ertegun (született Ioana Maria Banu; 1926–2023) – aki keresztnévként egész életében gyermekkori becenevét, a Micát használta – egy ismert és befolyásos bukaresti családban született. Miután a kommunista párt 1946-ban átvette a hatalmat szülőhazájában Svájcba emigrált, majd Párizsba, később Kanadába költözött, ahol hosszabb ideig élt és dolgozott egy csirkefarmon. 1958-ban azért utazott New Yorkba, hogy találkozzon az amerikai török nagykövettel, abban a reményben, hogy ő talán segíthet neki kiszabadítani Romániában maradt édesapját az országból. Ennek kapcsán ismerkedett meg Ahmet Ertegun (1923–2006) Amerikában élő török származású üzletemberrel, az 1947-ben általa alapított Atlantic Records lemezkiadó vezetőjével, sikeres zenei producerrel, akit a The New Yorker „a világ legnagyobb rock and roll moguljának” nevezett. 1961-ben házasodtak össze.
Manhattani otthonukban a világ számos híressége megfordult Henry Kissingertől Mick Jaggerig, a falakon többek között Ronald Reagan, Ray Charles és Fred Astaire nekik dedikált fotói függtek. De New York mellett volt lakásuk a Long Island-i Hamptonsban, Párizsban és a törökországi Bodrumban is.
Mica 1967-ben barátnőjével, a Vogue magazin szerkesztőjével, Chessy Raynerrel (1931–1998) megalapította a MAC II nevű belsőépítészeti és lakberendező-céget, amely hamarosan a világ legsikeresebb embereinek legkeresettebb partnere lett az egész világon. Munkássága nyomán Mica bekerült az Architectural Digest AD100 Hírességek Csarnokába, miközben ő maga is akkora stílusikon lett, hogy ruháit megvásárolta a Metropolitan Museum of Art.
Az Ertegun család hatalmas vagyonának jelentős részét fordította jótékonykodásra: elsősorban a művészet, a zene, az oktatás és a vallás területén működő szervezeteket támogattak. Ők segítették Romániában Constantin Brâncuși szobrászművész monumentális Végtelen oszlop című munkájának megmentését, Jeruzsálemben a Szent Sír-templom restaurálását, volt ösztöndíjprogramjuk az Oxfordi Egyetemen, de támogatták többek között a Lincoln Center vagy a World Monument Fund működését is. Mindezen tevékenysége miatt Micát 2017-ben II. Erzsébet brit királynő a Brit Birodalom Rendjének Parancsnoki fokozatával tüntette ki.
A jótékonykodás mellett hatalmas műtárgy-gyűjteményt is létrehoztak, amelyben nemcsak festmények – többek között Joan Miró, David Hockney, Ed Ruscha, Ellsworth Kelly, Adolph Gottlieb vagy René Magritte képei, az orosz és az ukrán modernizmus vagy a holland de Stijl mozgalom alkotóinak munkái – de iparművészeti remekek, dizájnbútorok és különleges ékszerek is vannak.
Mica Ergedun tavaly decemberben hunyt el (a New York Times gyászjelentésében mint „a belsőépítészet doyenje” emlékezett meg róla), és hatalmas hagyatékát novemberben és decemberben a Christie’s öt különböző alkalom – három élő árverés és két online aukció – keretében fogja felkínálni a gyűjtőknek. A bevétel jelentős részét pedig – a néhai házaspár egész életpályájának szellemében – ezúttal is jótékony célokra fogják fordítani.
A kínálat mindenképpen legkiemelkedőbb darabja René Magritte (1898–1967) belga szürrealista festőművész L’empire des lumières (A fények birodalma) című egyik, 1954-ben festett vászna, amelyért a ház legalább 95 millió dollárt (33,762 milliárd forint) remél kapni.
Magritte az 1940-es évektől kezdődően haláláig összesen huszonhét darab festmény készített ezzel a címmel, és a sorozat valamennyi darabja egyszerre ábrázolja az éjszakai és a nappali fények világát. Ezek közül az egyikért, egy 1961-ben festett példányért 2022 márciusában a Sotheby’s londoni árverésén a 40 millió fontos kikiáltási áron indított licitek után 51,5 millió fonton csapott le a kalapács, vagyis a vevő a jutalékokkal együtt 59.422.000 fontért (akkori árfolyamon 79,8 millió dollár; 27,155 milliárd forint) jutott hozzá a jelenleg legdrágább Magritte-képhez. (Érdemes lehet megjegyezni, hogy ezt megelőzően a festő korábbi egyéni műkereskedelmi rekordja „csak” 26,8 millió dollár volt; ezt 2018-ban érte el a Sotheby’s egyik árverésén.)
Tavaly pedig a második legmagasabb árat ugyancsak ennek a sorozatbak egy példánya hozta Magritte számára: egy szintén 1961-es másik Fények birodalma 2023 májusában a Sotheby’s New York-i aukcióján – 35–55 millió dolláros becsérték után – 42.273.000 dollárért került új tulajdonoshoz.
