Erzsébet királyné – ahogyan a Habsburg-család tagjai – hithű katolikus volt, utazásai során is szívesen betért templomokba imádkozni. Amikor legkisebb leánya, Mária Valéria főhercegnő nevelését Rónay Jácint püspökre bízta, az alábbi kérése volt: „Nem akarom túlbuzgóvá tenni, de óhajtom, hogy vallásos legyen, hogy a vallásban vigasztalást leljen. (…) Valéria magyarul imádkozik.” (Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában)
A királyi család gödöllői tartózkodásai alkalmával szentmisét a kastély kápolnájában hallgattak, legtöbbször az oratóriumból. A miséket Odrobenyák János plébános, pater Mayer Lőrinc udvari pap, vagy a királyi gyermekek nevelője, Rónay püspök celebrálta. Ünnepi szentmise volt Erzsébet névnapján és születésnapján, melyek még különlegesebbé váltak, ha az ünnepelt is jelen volt.
A királyi pár pénzadományokkal segítette és különleges emléktárgyakkal gazdagította a kastélykápolnát. Ferenc József 1869-es keleti útjáról származó, kagylókkal díszített kegytárgyakat adományozott, és egy bronzfeszületet, amelyet egy strassburgi rézöntő készített, „az 1870. évi porosz-francia háború alatt ostromlott Strassburg felgyújtott katedrális templomának lehullott ércfödél-töredékeiből öntötték.” (Fővárosi Lapok, 1875. dec. 30.)
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye
Erzsébet ajándékai: a pesti bandérium díszzászlója az 1867-es koronázásról és a „római Bambinót ábrázoló Jézuska, állítólag drága gyöngyökkel nyakán, melyet Mária nápolyi királyné a dicső római pápától királynénk számára hozott ajándékul midőn Budán Mária Valériával gyermekágyban feküdt. 1871-ben Meránból küldött fehér színű hímzett selyem misemondó ruhát, casulát, vörös pluviálét és egy oltár vánkost” – írta Odrobenyák plébános a Historia Domusba.
A kastélykápolna gyűjteményében lévő, a királyi pár által adományozott kegytárgyak sajnos eltűntek vagy megsemmisültek a II. világháború során.
