Főleg hogy improvizáció ami agyműködésnek egy nyilvánulása meg, hiába a tökéletes virtuozitás, ha hiányzik a tekervény.
Amolyan nem biztos, hogy mindenki egy fehér vászon előtt el tudja képzelni a végülis festményt. De ahogy Michiel Braam tolja vasárnapunk, az inkább ahhoz a keresztrejtvényekben található típusjátékhoz hasonlít, amikor meg kell találni a rendkívül gondosan elrejtett témát a zsúfoltképen.
Vagy hasonlatos a böngésző-könyvekhez, ahol rafinérikus a rajzeldugás. Mainkban nem hogy csak simán ottlevőt kell keresni, de még elforgatva és/vagy tükrözve is van a topik. Zseniális alighogy-leheletben a Szomorú, egészen légies élménytadón a seressi alapmelódia. Köbabsztrakciózus elképzelésben tárt dal elénk meglehetőn napfogytiglan motoszol.
