Beethoven 2. szimfóniáját és egy Beethoven ihlette művet vett lemezre a Bajor Állami Zenekar (Bayerisches Staatsorchester) Vladimir Jurowski karmester vezényletével. Brett Dean ausztrál zeneszerző Testament című darabját a német zeneszerző Heiligenstadban, 31 évesen írott végrendelete ihlette.
Beethoven 2. szimfóniája talán a legkevesebbszer játszott a kilenc közül. Érthető: számomra mindig is egy jól megírt, de nem különösen érdekes, a többi szimfónia revelatív jellegét nélkülöző zenedarabnak tűnt. Egy Beethoven-szimfóniát többek között arról ismerünk fel, hogy akarva-akaratlanul is fel-felkapjuk a fejünket hallgatásuk közben, hiszen annyira meglepő és radikális fordulatot hordoznak, még többedszeri tanulmányozás után is.
A Bajor Állami Zenekar kitűnő együttes, és Vladimir Jurowski kezei alatt is nagyon jól szólalnak meg. A CD hangminősége szinte kifogástalan, a ma már megszokott „élőszerű“ hangzást hozza: kevés csillogás, viszont annál több koncertterem-hangulat. Szép, dinamikus, de ezenkívül nem hozza lázba az egyszeri hallgatót.
Az igazi csemegét Brett Dean darabja jelenti. A Testament és a 2. szimfónia egymás mellé illesztése egyfajta tematikus egységet teremt, nem tudjuk az egyiket a másik nélkül hallgatni, értelmezni.
Dean darabja valahol azt a kettős, ambivalens hangulatot tükrözi, amely Beethovent jellemezte a végrendelet megírásakor; már küszöbön a betegsége: a siketség, amely később visszavonhatatlanul be is következik a későbbi években.
A darab egyszerre mutatja be az erőtlenséget és határozottságot, a kettő érzés között lebeg, miközben néha radikálisan átvált egyikből a másikba. Dean alkotása nem telepszik ránk, végig jól hallgatható és kézenfogva vezet minket egészen a kifejletig. Amely a komor hangulat ellenére is pozitív kicsengésű, hiszen az egyértelműen jelenlévő kétségbeesés ellenére tudjuk, hogy Beethoven életében egy új, kreatív szakasz veszi kezdetét, amely hamarosan az Eroica-szimfóniát vagy a Razumovszkij-kvartetteket és más, forradalmi műveket eredményez a jövőben.
