Amikor megkaptam ezt a felvételt, igazából nem tudtam, mire számítsak. A zenében elmerülve igyekeztem megfejteni a zeneszerző stílusát, de leginkább a lelkivilágát. Nem Mozart ez? Nem, pedig nagyon hasonló hozzá, aki elkövette azonban nem más, mint a cseh Josef Mysliveček. A Warner az Il Boemo című életrajzi filmhez készített soundtrack gyűjteményét hallgattuk meg, amelyen olyan neves énekesek szerepelnek, mint Philippe Jaroussky és a mi Baráth Emőkénk.
Nem meglepő, hogy majdnem összekevertem őket: a zenetörténet úgy tartja nyilván Myslivečeket (1737-1781) mint Mozart expresszív stílusának előfutárát. Például Mysliveček Tamerlano című operájában, különösen annak „Bajazette” áriájában található szerkezet, dallami elemek és motívumok felismerhetők Mozart későbbi, a Tamerlano után tizenhat évvel keletkezett Eine Kleine Nachtmusik című művében. Emellett Mysliveček operájának más részei is feltűnő hasonlóságot mutatnak Mozart műveivel, mint például a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Così fan tutte. Ezért joggal feltételezhető, hogy Mozart mélyen ismerte Mysliveček zenéjét, így a cseh zeneszerző a bécsi klasszikus zenében csúcspontját elérő stílus egyik úttörője volt. Mysliveček azonban nem érhette el azt a mélységet, mint bécsi utódai; ehelyett egy új zenei korszak stílusát hirdette meg.
Josef Mysliveček Prágában született. Családja malomiparral foglalkozott. Míg kezdetben a malomszakmában kereste a megélhetését, a zene iránti szenvedélyének is hódolt, és szorgalmasan csiszolgatta tudását. Az 1770-es évben Bolognában jelentős találkozásra került sor: a tizennégy éves Mozart nem mással, mint magával Myslivečekkel keresztezte az útját. Az ifjú Mozart pedig nagy csodálattal nézett fel kollégájára és kitörölhetetlen nyomot hagyott benne. Alapvetően befolyásolta további zenei pályafutását.
Petr Vaclav cseh rendező Il Boemo címmel életrajzi filmet készített Josef Myslivečekről. A film neves színészek, énekesek és zenészek kivételes alakításaival valósult meg. A cseh-olasz-szlovák filmben bemutatott Mysliveček eredeti kompozíciói CD-n is megjelentek, ezen a lemezen több mint húsz operája közül nyolcból hallhatunk részleteket: Ezio, Demetrio, L’Olimpiade, Adamo ed Eva, Il Bellerofonte, Il Demofoonte, Armida és Romolo ed Ersilia.
A CD-n a szólisták és hangszeres művészek egészen kivételes csoportja szerepel: Simona Šaturová, Raffaella Milanesi, Baráth Emőke és Giulia Semenzato (mind szopránok), egyedi hangjukat előtérbe helyezve, lenyűgöző hangterjedelmükkel és sziporkázó előadásmódjukkal ragadják meg a hallgatót.
Baráth Emőke magával ragadó hangja és tagadhatatlan tehetsége ellenáll minden korlátozásnak, itt pedig egyenesen sziporkázik. A lemez legnagyobb sztárja azonban Philippe Jaroussky, aki ismét tökéletes minőségben, hangjának teljes finomságát bevetve formálja meg a dallamokat.
A Collegium 1704, a neves cseh együttes kivételes muzikalitással és a történelmi hitelesség iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel varázsolja el a hallgatót, vagyis minket. Václav Luks vezetésével a korhű előadásmód aprólékos gondossága életet lehel a XVIII. századi zenébe, eleganciát és érzelmi mélységet kölcsönözve annak.
Ez a kiadvány lehetőséget kínál arra, hogy mindenki elmélyedjen egy kevésbé ismert, szinte elfeledett zeneszerző történelmi jelentőségében, miközben kapuként szolgál, amely egy letűnt korszak rejtett kincseit tárja fel. A hallgatók egy gazdagító zenei utazásra indulhatnak, és mélyebb megértést nyerhetnek a klasszikus zenei hagyományról.
