„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis!” Mi, magyarok, jól ismerjük József Attila mindig aktuális, elgondolkodtató sorait. Vajon egy másik korban és helyen született történeten keresztül is ugyanígy magunkra ismerhetünk? A kiváló formáját mutató budaörsi társulat a Városmajorba egy közel ötven éve németül íródott, fontos erkölcsi tanulságokkal szolgáló előadással érkezik szeptember 5-én.
Amikor a később Nobel-díjjal kitüntetett Heinrich Böll a hetvenes évek közepén megírta és megjelentette a Katharina Blum elvesztett tisztessége című kisregényét, Nyugat-Európa, azon belül is Németország valósággal forrongott. A bulvársajtó hatásmechanizmusával, az egyén kiszolgáltatottságával és a jog betartásáért és betartatásáért felelős szervek, a bíróság és a rendőrség tehetetlenségével szembesített a gyorsan népszerűvé váló történet.
Amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 1975-ben, a könyv megjelenése utáni évben Volker Schlöndorff és Margarethe von Trotta sikeres filmverziót készített belőle. A magyar színháznézők fontos emléke Ascher Tamás 1992-es Kamra-beli bemutatója Básti Juli emblematikus főszereplésével. Ha nem is sok, de néhány figyelemre érdemes bemutató azért született az utóbbi három évtizedben is: a címszerepet eljátszotta Stubendek Katalin, Nádasy Erika és Börcsök Enikő is.
Most pedig Hartai Petra – akit alakításáért Színikritikusok díjára jelöltek az előző évadban –, akinek színpadi jelenlétéről szuperlatívuszokban írtak a kritikák. Az érzékeny és öntudatos fiatal nőt látjuk benne, aki fokozatosan döbben rá, hogy a sajtó mennyi szennyet képes róla leírni. A rendőrségen kikényszerített vallomása is egy lapnál landol: a naiv lány lassan ismeri fel végzetes kiszolgáltatottságát, ami olyan tettre ragadtatja, amire talán ő maga sem számított…
Hogy a bulvármédia által kifacsart és végletekig kiszipolyozott ártatlan nő históriája miféle aktuális aspektusokkal bír közel fél évszázaddal a megírása után, azt aligha kell itt részletezni. Máté Gábor annak idején, épp harminc éve a Kamrában az államügyészt játszotta, most rendezőként friss, érvényes olvasatát adja a Böll-regényből Bereményi Géza által készített átiratnak.
A regény valójában egy nyomozás története. A budaörsi előadás a kihallgatásra fókuszál: a Katharina Blum törékeny alakja körül felbukkanó figurák indokolják és magyarázzák a nem boldog vég felé haladó történések sorát. A bűnügyi történetnek álcázott elbeszélés valójában jóval mélyebbre hatol: a néző bőre alá kúszik, amikor az emberi viselkedés mozgatórugóiról kérdez és a média hatalmáról kommentál.
