A Csigó Malom közel másfél évtizede a Tapolcai-medence művészet iránt érdeklődő közönségének és művészközösségeinek egyik legfontosabb találkozóhelye. Gyulakeszi Kultháló bázisaként főként a komolyzene határterületeit és a képzőművészetet kutatja, új megközelítési módokat keresve az alkotók és a befogadók között. Mindeközben az események és a hely hangulata az egykori szalonok világát is megidézi. Mohai Balázs portrésorozata a bázis nyitóeseményén, Rost Andrea koncertjén készült: kicsit megkonstruált pillanatképekkel mutatja be az este hangulatát anélkül, hogy magát az eseményt rögzítette volna.
Bár lehet, hogy délelőtt még a Balatonban fürödtünk vagy a Balatonfelvidéken túráztunk, a Csigó Malomba lépve pillanatokat alatt egy másik világba csöppenünk. A helyszín maga tele van titkokkal és felfedezni való dolgokkal, hiszen antikvitások és régi kincsek között válogathatunk és bolyonghatunk. Gyulakeszin egyébként már az 1200-as évektől működött vízimalom. A jelenlegi főépületet, ami leginkább klasszicista kiskastélyra emlékeztet 1867-ben Csigó István építette fia számára. Az 1980-as évektől műemléki védettség alatt álló helyszín már jó ideje a környék egyik fő kulturális csomópontja és találkozóhelye. A Csigó Malom megálmodója és vezetője, Bartunek Katalin ugyanis már húsz éve dolgozik azon, hogy a Káli-medencében található hely egyre ismertebbé váljon. Kultháló bázisként pedig nyáron és ősszel koncertek, kiállítások, nyitott műtermek, közös zenehallgatások, beavató előadások és beszélgetések várják mindazokat, akik a nagy koncerttermek és kiállítóhelyek helyett sokkal intimebb közegben merülnének el a kultúrában. Mindeközben a környezet és a hangulat mindenkit visszarepíthet kicsit a 18-19. században oly népszerű szalonok világába.
A bázis nyitóeseményére, Rost Andrea koncertjére teljesen megtelt a helyszín. „Olyan szintű érdeklődés és telt ház volt a koncerten, hogy az első pillanatban eldőlt, klasszikus rendezvényfotókat biztosan nem fogok tudni készíteni. Katalinról, a hely vezetőjéről még azelőtt készítettem egy portrét, mielőtt a közönség megérkezett volna. Végül úgy döntöttem, rendezvényfotó helyett minimálisan megkonstruált portrésorozattal próbálom megmutatni a helyszín egyedi varázsát és hangulatát” – meséli Mohai Balázs, a Capa Központ fotósa.
Mivel nagyon inspiratív volt a környezet, feltérképezte az egészet, és végül a bejárattól, a kinti területtől elkezdve a raktár utolsó szegletéig készített fényképeket. „Miután bejártam ezt a vizuálisan elképesztően sokféle teret, olyan embereket kerestem, akik öltözékük, hajstílusuk vagy kisugárzásuk miatt egy adott háttérhez, környezethez illeszkedtek. A legtöbb beállított kép a sorozatban, de van 1-2 olyan, ami szinte spontán készült. A férfi a kávéscsészével például ilyen. Akkor vettem őt észre, amikor kávéztak a feleségével. Készítettem róla egy beállított képet, majd elkezdtünk beszélgetni, és ezalatt készült az a fotó spontán, ami végül bekerült a sorozatba. De olyan is volt, hogy valakit akár 100 métert is mozgattam, és szinte milliméter pontosan beállítottam, hogy merre kell néznie. Fontos volt számomra, hogy mindenkit olyan környezetben fényképezzek le, ami szerintem azon az estén a legjobban illett hozzá. Közben az is a célom volt, hogy ha valaki megnézni ezt a sorozatot átélhesse ennek az estének a hangulatát.”
A Csigó Malomban egészen ősz végéig várják az érdeklődőket. Csermák Éva, tapolcai gyökerekkel rendelkező, Berlinben élő hegedűművésznő mesterkurzust és nyilvános workshopokat tart, valamint részben az ő meghívására olyan művészek és szakemberek érkeznek a malomba, mint Freund Tamás, Balázs János, Dés László, Boros Misi, Zoboki Gábor és Prunyi Ilona. A beavató előadásokon és beszélgetéseken megismerhetjük, miként kapcsolódik össze a zene az építészettel vagy éppen az agykutatással. A bázis másik fő fókusza a képzőművészet. A neves művész házaspár – Gábor Áron festőművész és G. Heller Zsuzsa szobrászművész – évtizedek óta a Malom körül csoportosuló alkotóközösség oszlopos tagja. A Nyitott műtermek sorozat keretében nem csak az ő szakmai titkaival ismerkedhetünk meg mélyebben, de barátaik műtermei is megnyílnak, így a Tapolcai-medence képzőművészei szokatlan közelségből, munka közben engednek bepillantást a művészet kulisszái mögé. Emellett az észak-olaszországi Villa Biener Arte Kortárs Galéria és nemzetközi művésztelep alkotóival találkozhatunk egy közös kiállításon, illetve egy csereprogram is elmélyíti a kapcsolatot a két alkotóközösség között.
A cikk eredetileg a Capa Központ Kultháló blogjában jelent meg.
