Az egyik leghíresebb párizsi hangszerkészítő és -kereskedő üzleti könyveiből végre képet kaphatunk a 19. század második felének és a 20. század elejének hegedűpiacáról.
Szinte krimibe illő a történet: a párizsi hangszerkereskedő 1847 és 1921 között titkos kóddal vezette, mennyiért adja-veszi a hangszereket, azok közül is leginkább az igen értékes Stradivari- és Guarnieri-hegedűket. A párizsi Zenei Múzeum egyik munkatársa és egy titkosítási módszerekkel foglalkozó szakértő fejtette meg az árazási módszert. A szálak egy kereskedőhöz, Charles-Adolphe Gandhoz vezetnek, a kulcs a megfejtéshez pedig egyetlen szó:
harmonieux.
A szótárban azt találjuk: harmonikus, az elsődleges jelentés mellett azonban átvitt értelemben, a table d’harmonie-re utalva a hegedű rezonánsát, hangszertetőjét is jelenti.
A tíz betű egy-egy számjegynek felel meg. A számsorrend emelkedő: h=1, u=2 és így tovább egészen kilencig, az x (időnként z) értéke pedig 0. A betűket számjegyekre átírva megkapjuk a hangszer árát.
A titkosításnak több oka is lehetett. Egyrészt az eladók és a vásárlók elől szerették volna titkolni a vételi és az eladási árat, valamint az ebből következő hasznot, de az is erősen elképzelhető, hogy az adóhatóságnak nem akartak mindent bevallani Gandék. A kód megfejtésével az üzleti könyvek alapján több, mint 2500 hangszer eladását, sőt egészen az 1950-es évek elejéig későbbi tulajdonosát tudják végigkövetni.
(Via The Strad)
