Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A comics deríti fel az Opera idei évadkampányát

A comics deríti fel az Opera idei évadkampányát

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A társművészetek közül a divat és a fotó után a képregény műfajából merített ihletet az Opera ElsőSorban-sorozatának harmadik, záró darabja. A tizenkét plusz egy bónusz kreatívot tartalmazó széria most is a dalszínház programjait hirdeti.

A nézők megújult bérleti rendszerrel találkozhatnak. A negyvenféle színes, tematikus összeállítás a „Ring gyűrűi”-évadban műsorra kerülő, Wagnerrel összefüggésbe hozható operák hőseiről kapták nevüket és gyermek-, ifjúsági valamint felnőttelőadásokat egyaránt tartalmaznak, így minden korosztály megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet.

- hirdetés -

A rajzokban megfogalmazott történetmesélés egyidős az emberiséggel, de a képkockákban szövegbuborékokkal megjelenő, mai értelemben vett képregény is – ami legtöbbünknek színes, szuperhősökkel teli füzeteket, esetleg pár négyzetben elmesélt poént jelent – több mint százhúsz éve él velünk. Miközben a kép és általában szöveg elegyéből született zsáner az elmúlt évszázadban kölcsönhatásba lépett a képzőművészettel, az irodalommal, a fotóval és a filmmel, mára a vizuális kultúra olyan fontos építőkövévé vált, hogy Európa leggazdagabb képregény-hagyományokkal rendelkező országaiban, azaz Franciaországban és Belgiumban, egyenesen a kilencedik művészetként tartják számon. A burjánzó, sokszínű látványvilág, a teátrális, eltúlzott alakok és gesztusok, vagy a természetfeletti képességekkel rendelkező figurák a zenés színháztól sem idegenek, így adta magát a gondolat, hogy a két eltérő gyökerekkel és társadalmi beágyazottsággal rendelkező kifejezőeszköz az Opera új imázskampányában találjon egymásra.

A kreatív koncepciót idén is Ókovács Szilveszter főigazgató, Turkovics Monika marketing- és kommunikációs igazgató, Végh Endre kreatívigazgató és Fekete Zoltán art director jegyzi. A képregényes elgondolás nyomán egy közérthető, szerethető arculat létrehozását tűzték ki célul, ami új perspektívából közelít az opera és a balett témáihoz, miközben a comics képzőművészetre gyakorolt hatásában, főként a pop artban, Andy Warhol és Roy Lichtenstein munkásságában keres viszonyítási pontokat. Emellett valamennyi terven végigvonul a 2017/18-as „A Ring gyűrűi”-évad kísérőjegyeként a gyűrűmotívum, amit az alakok ujján figyelhetünk meg. A kreatívok a korábbi évekhez hasonlóan az intézmény elismert művészeit, valamint új bemutatóit és repertoárjának más kiemelt darabjait helyezik a középpontba. A tizenkét kép hat klasszikus és egy meseoperát hirdet, négyet balettprodukció ihletett, egy másikon pedig a „turné-üzenet” jelenik meg, a zenekar és a kórus tagjainak tolmácsolásában.

A két évvel ezelőtt bevezetett négy új, kedvezményes opció ismét a kínálat része, így a Bónusz, a Bónusz+, a Szabad Bérlet és a Hatos Kártya nyújtotta előnyök megint elérhetővé válnak.

A Bónusz kártyával rendelkezők ugyanannyi plusz előadásra szereznek 30%-os kedvezményt, ahány darabból álló sorozatot választottak, míg a Bónusz+-hoz egy-egy különleges rendezvényt ajánl az Opera, amelyre félárú jeggyel léphetnek be a tulajdonosok.

A Szabad Bérletesek saját maguk állíthatják össze hat alkalomból álló programjukat.

A Hatos Kártya lehetőséget ad arra, hogy hat teljes árú előadás után további hatra 30%-os kedvezménnyel válthatnak jegyet az érdeklődők. A névre szóló plasztikkártyákat az Opera imázskampányának kreatívjai színesítik. (További információkért keressék fel a www.opera.hu oldalt!)

Az idei tematika nem jelentette azt, hogy rajzolók és tuskihúzók munkája váltotta volna ki a korábbi évadfotózásokat: a fényképezőgép mögött most is Emmer László fotográfus volt jelen. A keresett divat- és reklámfotóst a feladattal kapcsolatban leginkább az foglalkoztatta, hogyan keltse életre azokat a terveket, amelyekkel az ötletgazdák több hónapos előkészületek után a fotózásra érkeztek. A comics-műfajhoz kapcsolódó látásmód nála főként a perspektíva megválasztásában és az ebből adódó torzulások révén a hangsúlyok eltolódásában rejlett, és e rajzos világ megteremtésében a nagylátószögű objektív használata jelentett segítséget.

Az öltözékek összeállításával az évadkampányokon már évek óta dolgozó stylist párost, Tóth Alit és Virág Anikót bízták meg, akik ez alkalommal is az Opera gazdag jelmeztárára hagyatkoztak, és az esetek többségében a darabok történelmi hűségének megőrzésére törekedtek. Igazi elrugaszkodásra a szuperhősök világába Az istenek alkonya és A fából faragott királyfi adott alkalmat. Wagner operájánál jó kiindulási pontot jelentettek Bárdosi Ibolya jelmezei, amelyeket a jelenleg készülő tetralógiához álmodott meg, Bartók művénél pedig maga a téma és a címszereplőt megformáló Leblanc Gergely fizikai adottságai adták az inspirációt. A Magyar Nemzeti Balett Étoile-jából testfestéssel valódi, évgyűrűkkel és fakéreggel barázdált, „faragott” királyfi született, aki köpenyével a vállán szinte Supermanként repül a levegőben, miközben az amúgy néma táncos karakter a szövegbuboréknak hála nyelvi iróniával gazdagodik: „Legyél a törzsvendégünk! / Wood you like a dance with me?”

A képregényben ugyanis a rajzzal rendszerint szerves vizuális egységet alkot az eredeti ősműfajra utaló, komikus szöveg.

„Most pedig megmutatom, hogy kell felülni a lapátra!” – foglalja össze Németh Judit boszorkánya a Jancsi és Juliska kulcsjelenetét a címszereplőket alakító két gyermekkari művészpalánta, Minar-Bacsó Benjámin és Kozlova Polina legnagyobb meglepetésére a meseopera kreatívján, de A víg özvegy librettójába is beillene gróf Danilovics Danilo Glavari Hannához intézett fölényes megjegyzése: „Kis ország, de nagykövet: mért’ ne érhetnénk el Önnél nagy sikereket?”, ezzel azonban még Oláh Zoltán sem nyeri el Hangya Rita tetszését. Ez a vizuális környezet a drámai pillanatok ábrázolására is alkalmas, jó példa erre A hugenották plakátja, amelyen László Boldizsár elszánt Raoulja kész megvédeni a francia protestánsokat (főleg a reformáció félezer esztendős jubileumának évében): „Csak jöjjetek, nem rettegünk / Az úr kegye van mivelünk!” Az olykor eredeti dalszövegekre, librettókra, máskor eszmei mondanivalókra vagy épp gegekre épülő frappáns mondatokat Ókovács Szilveszter írta, az angol változatot Arthur Roger Crane, Jávorszky György és Oláh András jegyzi.

A korszerűsítés folyamata 2018. május 24-én zárul le. Ekkor kerül majd sor az újranyitásra, így a Kékszakállú bemutatójának centenáriumán már a régi fényében tündöklő, de 21. századi technikával felszerelt Operaházba léphetünk be.

Az előadásokból nem minden esetben a főszereplőket, hanem alkalmanként olyan hangsúlyos mellékszereplőket idézték meg az alkotók, akiknek figurája feszültséget hordoz, esetleg érdekes párhuzamok felvetésére alkalmas, vagy más módon mozgatta meg a stáb fantáziáját. Ez az oka annak, hogy a Ring-tetralógiát lezáró, Az istenek alkonya Brünnhildéjét és Gutrunéjét – a Siegfried iránt epekedő, akaratlanul mégis a hős vesztét okozó női archetípusok konfliktusát, vívódását – Rálik Szilvia és Pasztircsák Polina ábrázolja, míg Az álarcosbál plakáttervén Wiedemann Bernadett és Szemere Zita Ulricát és Oscart formálják meg, akik közül egyikük szóval, másikuk a hallgatásával igyekszik megakadályozni a darab tragikus végkifejletét, mindhiába.

Egy férfi iránt érzett olthatatlan szerelem tragédiáját vetíti előre A bahcsiszeráji szökőkút című balett plakátja is, ahol Zaréma, a tatár kán felesége szerepében Tanykpayeva Aliya ránt tőrt féltékenységében hitvese új kiszemeltjére, az ártatlan Máriára, akit Melnik Tatiana alakít. Nem a boldog szerelmespár mosolyog vissza A cigánybáró plakátjáról sem, ahol Boncsér Gergely Barinkayját kosarazza ki rútul Rácz Rita Arzénája, mielőtt a szerelmesek végül megtalálnák a maguk párját, az Olasz nő Algírban keleties képi világában pedig Sáfár Orsolya bölcs Elvirája fogadja kacéran Palerdi András Musztafájának hamis hízelgését. Természetesen készültek hagyományos párosítások is, ráadásul a való életben is családot alkotó művészekkel: A rosszul őrzött lány szerelmeseit, Lisét és Colas-t Starostina Kristina és Kekalo Iurii kelti életre, A kékszakállú herceg várában Kékszakállút és Juditot pedig Molnár Levente és Mester Viktória személyesíti meg.

Az Andrássy úti Ybl-palota az évad végén kezdődő korszerűsítés ideje alatt is fogad látogatókat: nyitva marad az Opera Café és az Opera Shop, valamint bejárhatók lesznek az épület egyes részei az OperaVisit vendégei számára.

A tizenkettedik kreatív, amelyen zenekari és énekkari művészek szerepelnek, egyedüli kivételként nem darabot, hanem a következő évadra tervezett operaházi turnékat örökíti meg. Mivel a várható felújítás miatt az Opera egy évadon át nélkülözni kénytelen játszóhelyként az Andrássy úti Ybl-palotát (a rekonstrukciót maga az Opera főigazgatója népszerűsíti a bónusz kreatívon), az Erkel Színházban pedig a művészek és a zenekar fele tud csak játszani, a következő szezonban a társulat másik fele a tervek szerint előadásaival bejárja a szomszédos országok magyarlakta területeit, valamint Japánba, a Baltikumba és az arab világba is elutazik, sőt a Plácido Domingo nevével fémjelzett Aida-produkcióval kápráztatják majd el a nyugat-európai turné közönségét.

A megfelelő kép elkészítése és kiválasztása igazi csapatmunka, egy tucat izgatott alkotó sürgölődött a beállított művészek, a fotós és persze a laptop körül, aminek során minden jelentős impulzus beépült a megörökített pillanatba. Az előzetes elképzelések alapján és a résztvevők meglátásait is szem előtt tartva több beállítást végigpróbáltak, miközben akkurátusan vizsgálták a felvételeket. A látványos, ám sokszor kényelmetlen pózokat hosszú percekig ki kellett tartani, míg elkészült a tökéletes képsorozat, ami az énekesek, a táncosok, a muzsikusok, a fotós és az instruálók számára is kalandos feladattá tette a munkafolyamatot. Különösen sok türelmet és odafigyelést igényelt a turnékreatív elkészítése, amelyen négy zenekari és énekkari előadó – Döbörhegyi Diána, Bodnár S. Oreszt (kórus), Hutás Erzsébet Zsuzsanna, Könyves Tóth Mihály (zenekar) – elhelyezkedését, egymáshoz fűződő viszonyát, valamint az általuk egy Cadillac hátsó ülésén szállított „hangszerszereplőket” is össze kellett hangolni. A több tucat felvételből helyben választották ki a legjobbakat, amikből aztán az utómunka során születtek meg a valódi, képregényekre utaló kreatívok. Az egész folyamatot a Mátai és Végh Kreatív Műhely grafikusai, art directorai – Fekete Zoltán irányításával – lépésről lépésre fejlesztették. Egységes tónusok, ecsettel megerősített, rajzos gesztusok és digitális fényelés során jöttek létre azok a karakterek, amelyek bekerültek a rajzolt környezetbe. Az egyes háttereknél talán a színek kiválasztása volt a legfontosabb, hogy azok harmonizáljanak a jelmezekkel és megadják a kellő színkontrasztot is, kiemelve a figurákat. Az így elkészült plakátok a következő hónapokban ismét a köztereken, az elektronikus, online és print médiumokban, egy éven át pedig az Opera saját felületein is népszerűsítik az intézmény új évadát.

A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Promóció

Mit keres a fizikus a múzeumban?

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X