A POSZT alatt látható Horváth Lajos Ottó Szép Ernő műveiből készült monoelőadása, illetve egy háromszereplős francia darab, amelynek szereplői még nem játszottak együtt.
Amikor a kilencvenes évek legelején a kezembe kerültek Szép Ernő írásai, nagyon megdöbbentett, meglepett a sorokból sugárzó „fény”. Mert miközben ott van a sorok mögött kimondva vagy kimondatlanul az első és a második világháború, a zsidóüldözés, a háború utáni idők minden szennye, megaláztatása, itt egy ember, aki csak azért is kidugja a fejét ebből a szennyes árból, aki az égre emeli tekintetét. (Horváth Lajos Ottó a témaválasztásról)
A „Csak szólani egy szót mint ember” a Nemzeti Színház előadása. A színlap azt idézi, akiről ez az este szól, Szép Ernőt: „Nem tudom, miért szoktak a legrövidebb önéletrajzban is az iskolázás felől beszámolni. Az ember élettörténete a gondolkozása. Ami életemben a fejemben végbement, az az én életem, a többiről, ami velem megesett, nemigen tehetek, az nem tartozik rám. Sok szépet gondoltam, higgyék el: sok olyat szerettem volna írni, amit érdemesebb lenne olvasni, mint amit írtam. Istenem, ha azokat a verseket olvasnák, amiket meg nem írtam! Mindig pénz kellett, tárcát írtam, cikket írtam, kuplét írtam, színdarabot, regényt írtam és filmeket írtam, amelyeket soha meg nem vettek. Olyan mániám van nekem is, hogy mindennap fiatalabb leszek majd, pénzem is lesz, elkezdem, amire készültem és nyugodtan fekszem majd a föld alatt, elvégeztem, ami rám volt bízva, kiadtam az egész szívemet.”
Szép Ernő műveiből és testvére, Szép Anna kiadatlan naplórészleteiből készült a Galambos Péter rendezte előadás, amelynek szövegét a rendező és Ernyei Bea dramaturg állították össze. Különleges ez a produkció, ennek indoklásaként álljon itt Gabnai Katalin kritikájának egy részlete: „Van tudniillik ez eseménynek egy különös központi problémája: Szép Ernőt, az élveteg szenvedőt, a törékeny alkatú, szorongó élvezőt az a Horváth Lajos Ottó idézi meg, akinél zeuszibb alkatú férfiszínész aligha van ma hazánkban. Érthető, ha a rendező különböző fogásokkal rejteni próbálja a színészi testben megjelenő elementáris földi erő megnyilvánulását. Ez nem egészen sikerül, de mégis megtörténik a csoda, létrejön a káprázat: a tölgyfa szomorúfüzet játszik. S vele remegsz.
Elmúlt már az a perc, amikor – ki tudja, Miskolcon-e vagy Debrecenben, s hogy egy Schiller- avagy Shakespeare-szerepben színpadra lépve – Horváth Lajos Ottó válláról egy pillanatra lecsúszott a fehér selyeming, s a lent ülő lányok egy másodpercre elfeledtek levegőt venni. Rég eljött viszont az ideje annak, hogy egy szépséges beszédű, hibátlan hangsúlyokkal élő, teljes szakmai vértezettséggel rendelkező nagy művészt körülálljon a szakma és a közönség, s együtt örüljön annak, hogy szinte semmit nem kell letakarni az őt körülvevő produkció elemeiből, vállalható az összteljesítmény egésze, s méltó hozzá a feladat, amelyben színre lép.”
Az előadás a POSZT-on június 15.én látható. További információ és jegyvásárlás
Eric Assous, a főként vígjátékairól híres francia drámaíró kétszer is elnyerte a Franciaországban rangosnak számító Molière-díjat, első alkalommal éppen a Mesterhármasnak köszönhetően, amelyet a Rózsavölgyi Szalonban mutattak be Magyarországon első alkalommal. A történet szereplői kegyetlen őszinteséggel rántják le a leplet a házasfelek közötti apró titkokról, amelyek az idő múlásával egy nagy hazugsággá állnak össze. És ahogy az lenni szokott, az a bizonyos harmadik sem hiányozhat a képből. A néha pattanásig feszülő indulatok mellett ugyanakkor a humor is rengeteg szerepet kap a darabban, ez pedig még árnyaltabbá és izgalmasabbá teszi a három szereplő történetét, akiket a színházban első alkalommal egymással dolgozó Bozó Andrea, Kocsis Gergely és László Zsolt alakítanak.
Stuber Andrea kritikája szerint a Mesterhármas remek nyáresti szórakozást ígér: „Egy jótollú szerző ügyes bulvárdarabját vitték itt színre biztonsággal, ízléssel és meggyőző szakmaisággal. Anélkül, hogy megpróbáltak volna nagyobb mélységeket és bonyolultabb tartalmakat sejtetni. Tud ez jólesni a sokat foglalkoztatott színháznézőnek.”
Az előadás a POSZT-on június 16-án látható. További információ és jegyvásárlás
