Átszellemült természet – Élő magyar festészet címmel rendezik meg idén a Magyar Festészet Napját és a hozzá kapcsolódó kiállítást október 6. és 27. között a Bálna Budapest Makett termében, a CAFe részeként.
A cikk eredetileg nyomtatott formában, a Budapest’s Finestben jelent meg.
A Magyar Festészet Napja Alapítvány szervezésében több – idén három – generációs tárlat jön létre. Kiállít 40 év alatti, 40 és 70 év közötti és 70 fölötti alkotó, összesen 150 művész. Mint hagyomány, október 18-án, Szent Lukács napján, a festők és az orvosok patrónusának ünnepén tartják a szakmai elismerések átadását a képek közömagtt.
Idén először mutatnak be tematikus válogatást a víz, a hal, a természet témakörében, a Földművelésügyi Minisztérium pályázati felhívására. Bár a témaválasztás nem volt kötelező, a kurátorok egyéb szempontokból meghívnak műveket. A minisztérium a pályázaton túl fölkért 25 kiváló portréfestőt, akik 25 tudós halbiológus arcmását festik meg, ezeket a műveket a Vérmező Galériában állítják ki.
Az alkalomból egyébként festményekbe burkolódzik szinte az egész ország, mert legalább háromezer képet láthatnak az érdeklődők a csatlakozó dunántúli galériáktól Szegedig és a határokon túli kiállítóhelyekig. A Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke, Verebes György zentai születésű Munkácsy-díjas festőművész mindezt indokolva a Budapest’s Finestnek elmondta, hogy évről évre szélesebbre kívánják tárni kapuikat.
Kiemelt szerepet kap a festészet napi rendezvényeken a XI. kerület, mert onnan indult annak idején a program. Ezen kívül sok a galéria, így sok kiállítás nyílik, köztük Vojnich Erzsébet Munkácsy- és Prima Primissima-díjas alkotó és Verebes György munkáiból, galériákat bemutató sétákat és műterem-látogatásokat is szerveznek.
A környező országokban is megnyílnak a kiállítóhelyek, így Szlovéniában, Székelyföldön, Szlovákiában és a Vajdaságban. Évek óta meghívnak egy-egy országot fővendégnek, ezúttal Németország, azon belül is Murnau, az Alpok alji bajor kisváros 15 művésze mutatkozik be 30 képpel.
https://youtu.be/y6pWGpLHQMU
Szőnyegtervezők Társasága (SZETT) 2017 elején alakult azzal a céllal, hogy népszerűsítse a magyar szőnyegtervezők törekvéseit. Sajnálatos – fogalmazta meg Lőrinc V. Gabi szőnyeg-falikép-szövet tervezőművész, a SZETT alelnöke –, hogy a szőnyegtervezők ipari háttere lassan teljesen megszűnik, a soproni és a békéscsabai gyár is bezárt. Reményt keltő, hogy működnek olyan kisebb manufaktúrák, mint az örkényi, a dévaványai és a kőszegi nemezgyár. A szőnyegfesztivál keretében rendezik az Itt nemez van! című programot.
Bemutatják a modern kori szőnyegszövés technikáit, a csomózás, a hurkolás mellett a nemezből készült tárgyakat, például puffokat, fali burkolatot, paravánt, ülőpárnákat, táskákat. A tárlaton 25 textilművész állítja ki munkáit. Több kísérő eseményt is terveznek, Szalai András építész például előadást tart Tér – szőnyeg címmel. Kisszériás, egyedi tervezésű szőnyegekből pedig először tartanak aukciót, és az Aranyvilla-díjat is először osztják ki.
Flora and Fauna of the Jewish Autonomous Region (A Zsidó Autonóm Terület növény- és állatvilága) címmel kiállítás nyílik október 7-én a 2B Galériában a Ráday utcában. Az orosz távol-keleti Birobidzsánról van szó. Jevgenyij Fiksz (Yevgeniy Fiks) 1972-ben Moszkvában született. Böröcz László galériavezető elmondta, hogy az 1994 óta New Yorkban élő posztszovjet konceptualista művész birobidzsáni festményeit, fotóit, rajzait, állítják ki, de videókat és korabeli dokumentumokat is mutatnak a közönségnek. Az anyag címét egy propaganda filmből kölcsönözték, amelyet a szocializmus éveiben forgattak. A távol-keletre telepített zsidók a mocsarakat lecsapolták és gazdag búzatermő vidéket varázsoltak helyükre. A néptelen szibériai területet az 1930-as évek Sztálin nagy népáttelepítési akciója keretében az orosz zsidóságnak jelölték ki lakhatásra. Azzal kampányoltak ukrajnai és fehéroroszországi településeken, hogy jöjjenek ki a zsidók a szűk utcák dohos lakásiból a „szocializmus széles sugárútjára”. 1930. augusztus 20-án hozott rendeletet az Orosz Föderáció kormánya a Zsidó Autonóm Terület létrehozásáról a transz-szibériai vasút mellett, Kína közvetlen szomszédságában. A Biro és a Bidzsan folyóról Birobidzsánnak nevezték el a régió fővárosát és jiddis lett a hivatalos nyelv, a népesség őrizhette hagyományait, de a sztálini tisztogatások ezt a régiót sem kímélték.
Ismét megtartják a Nyitott műtermek délutánjait október 21-én és 22-én, idén ez már a 11. alkalom, hogy a nézők a kulisszák mögé leshetnek, alkotóművészekkel beszélgethetnek.
Nézőpont címmel a „határtalan” éremművész, szobrász, ifj. Szlávics László kisplasztika méretű órákat, szerkezeteket, mintegy 6-8 munkát állít ki a Kiskép Galériában, a budai Várban október 6-tól. Pszeudo gépei idő és ember viszonyát boncolgatják. A műértő közönség elsősorban érmeiről ismeri az alkotót. Az érmeket ősi pénzverési, de öntött bronz technológiával is készíti. Nevezetes sorozata a madarakról szól, de megjelenítette Vincent van Gogh híres holland festő életművét is 20 érmen. Kisplasztikákat is farag fából. A mester elismeri, hogy közepesen munkamániás, valamint izgatják a mobilplasztikák. 1959-ben született Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett majd édesapja, id. Szlávics László és Makrisz Agamemnon műtermében leste el a szobrászat mesterfogásait. Számos díjat nyert az Országos Kisplasztikai- és az Országos Érembiennálékon. 16 országban 400 alkalommal állították ki munkáit. Budapesten, a híres Százados úti művésztelepen él és alkot.
Angyalok, bábuk, ablakok, lépcsők, kapuzatok láthatók Aknay János Kossuth-díjas festőművész képein. Csorba Zoltán gyűjteményét az Art9 Galériában mutatják be október 10-től. Aknay 1971 óta festők városában, Szentendrén él, a Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója, munkássága szervesen illeszkedik a Vajda, Korniss, Bálint, Barcsay, Deim nevével fémjelzett szentendrei iskola konstruktív vonulatához. Képeinek visszatérő motívumai Szentendre progresszív művészeti hagyományaiból táplálkoznak.
Október 11. és 24. között az Erlin Galériában az 1935-ben született és 2009 meghalt Paizs László Kossuth-díjas képzőművészre emlékeznek. Korának meghatározó művésze volt. Az 1970-es években készített geometrikus szobrai, bronz, poliészter és plexi művei által a polgárjogot nyert geometrikus szobor, munkái a neoavantgárd szabadságeszmény manifesztációi. Az Erlin Galériában a galéria tulajdonában lévő kései periódus négy szép művét, valamint a hagyatékból válogatott tárgyakat és síkplasztikákat láthatnak az érdeklődők. A kiállítást Barabás Márton képzőművész nyitja meg. Ő 2012-ben Paizs László stíluskorszakaiból írta doktori disszertációját.
100 szóban Budapest címmel kiállítás nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban október 6-án. Negyedik alkalommal hirdetett pályázatot a Mindspace csapata, amelynek lényege az inspiráció: akinek kedve van, foglalja össze 100 szóban, mit érez, gondol a fővárosról. A szövegeket kiváló alkotók illusztrálják. Tavaly a pályázatra 1300 szöveg érkezett. Idén is szakmai zsűri bírálja el a szövegeket, először jutalmazzák külön a 18 év alatti kategória győzteseit. A legjobb 100 mű zsebkönyv formájában is megjelenik.
A belvárosi Auguszt cukrászda kiállítóhelyként debütál a fesztiválon. Formanek Zsuzsa és Bedécs Kristóf tárgyainak fő anyaga az üveg és a fém. Az autonóm művészet és a funkcionális dizájn határterületein álló darabok kifejezetten a desszert, a sütemény, a fagylalt tálalásával kapcsolatos funkcióra készültek.
