Európa Kulturális Fővárosait 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa adja, amelyek így egy éven át az európai kultúra és értékrend nagykövetei lesznek.
A hét magyarországi pályázó két napon át prezentált és mutatta be terveit a nemzetközi zsűrinek. Három város, köztük Debrecen, Győr és Veszprém jutott tovább a következő fordulóba. A bizottság ajánlását a magyar kormányzat jóváhagyása véglegesíti, ezt követően a kiválasztott három település tovább dolgozik a pályázatán. A tanácsadó testület 2018 végén tér vissza és tesz ajánlást az EKF 2023 pályázat magyarországi nyertesére.
Mi történik Debrecenben? Ismerje meg a város kulturális életét blogunkból!
A jelentkezéseket hat kritérium mentén bírálták el. A legfontosabb kérdés az volt, hogy mi az, amit az adott város mutatni tud Európának és mi az, amit Európától tanulni tud – jegyezte meg Aiva Rozenberga, a független szakértői testület elnöke. Káel Csaba, a testület elnökhelyettese a elmondta: a bizottság tizenkét tagja közül csak kettő volt magyar, a pályázat így arra is jó lehetőséget nyújtott, hogy a hét magyarországi település egy nemzetközi grémiummal ismertesse meg kulturális értékeit. Hangsúlyozta, hogy a pályázó városok a nevezéshez elkészített kulturális stratégiáikat abban az esetben is jól használhatják majd, ha végül nem nyerik el az EKF 2023 címet.
Salzburg szerint nem éri meg Európa kulturális fővárosának lenni
Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén. A magyar városok közül 2010-ben Pécs viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet.
