A 8. Esztergomi Liszt Hetet augusztus 26-31. között rendezik meg az Esztergomi Bazilika felszentelésének 162., Liszt Ferenc születésének 207. és halálának 132. évfordulóján. Ebben a háromszorosan is jubileumi évben a szervezők így adóznak Liszt Ferenc emlékének és művészetének.
Az idei Esztergomi Liszt Hét koncertjeiről és kapcsolódó eseményeiről a fesztivál közösségi oldalán tájékozódhat.
Liszt Ferenc, a magát mindenkor magyarnak valló, ugyanakkor nyitott, széles látókörű és nagy hatású világpolgár gazdag zeneszerzői életművének csak kisebb hányadát ismeri a zeneszerető nagyközönség. Magyarországon Liszt egyházzenei művei megszólaltatásának kisebb templomi együttesek jóvoltából a világon egyedülálló hagyománya van, de még itt is sok a teendő, hogy az életműnek ez a része ne csupán szűk körben, korlátozott nyilvánosság előtt szólaljon meg, hanem kiemelt rendezvények keretében elfoglalja méltó helyét a hivatalos hazai, sőt nemzetközi koncertéletben.
Ezért kezdeményezték Liszttel foglalkozó zenei szakemberek először 2008 elején egy olyan fesztivál létrehozását, amely a zeneszerző életművének vallásos ihletésű vokális és hangszeres részét helyezi műsorának középpontjába.
Az első Esztergomi Liszt Hetet 2008-ban tartották jótékonysági koncertek, pályázatok, szponzorok és a város támogatásával. A koncertek színhelyei a Bazilika és a Szent Adalbert Központ, valamint a Dobó Gimnázium aulája voltak, az utóbbi években pedig a Ferences Szent Anna templom.
A rendezvény helyszínéül kézenfekvő módon Esztergom kínálkozott, a Duna-kanyar kiemelt fontosságú turisztikai célpontjainak egyike, ahol a város jelképévé vált Főszékesegyházat 1856. augusztus 31-én Lisztnek ez alkalomra komponált ünnepi miséjével, a Missa solennisszel (ismertebb nevén az Esztergomi misével) szentelték föl. Az egyhetes fesztivál időpontját, augusztus utolsó teljes hetét is az egykori ősbemutató eredeti időpontja határozta meg.
Az előadókat tekintve idén is a helyi és országos koncertélet ismert, sőt kiemelkedő együttesei és művészei szólaltatják meg Liszt muzsikáját. A fesztivál előadói apparátusok szerint is elkülöníthető tematikája nyomán nagyobb ívű zenekari és orgona-hangverseny nyitja és zárja a hetet az Esztergomi Bazilikában. Hét közben váltakozva hallhatók zongora-, orgona-, dalműsorok, zenekari, kamarazenei koncertek.
Állandó résztvevő együttesek az Esztergomi Szimfonikus Zenekar és Balassa Bálint Kórus, a Budavári Mátyás-templom Ének- és Zenekara; a szólisták között szerepelt már Bogányi Gergely, Ránki Dezső és Klukon Edit zongoraművészek, kiváló orgonisták, mint Fassang László, Király Csaba, néhai Baróti István, Pálúr János, a Szent Efrém Férfikar, az OSZK kórusa, – kivétel nélkül Liszt műveinek zseniális és hivatott tolmácsolói – valamit a híres angol kontratenor énekművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vendégtanára, Nicholas Clapton.
A 2. Esztergomi Liszt Hét óta rendszeresen tartanak Tardy László vezetésével nemzetközi kóruskurzust is, amelynek résztvevői – szlovákiai, csehországi, lengyelországi és hazai kórusénekesek – azzal a szándékkal érkeznek, hogy Liszt kevéssé ismert szakrális kórusműveit megismerhessék és hazájukban is terjeszthessék. A lezajlott hét év rendezvényeit követően a fesztivált a jelentős nyári kulturális események között tartják számon.
A fesztivál alapítóinak névsora:
Domokos Zsuzsanna zenetörténész, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója
Eckhardt Mária zenetörténész, karnagy, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont nyugalmazott tudományos igazgatója, a Liszt Ferenc Társaság társelnöke
Esztó Zsuzsanna (Roska Tamásné) zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára
Paul Merrick zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára
Reményi Károly karnagy, az Esztergomi Szimfonikus Zenekar és Balassa Bálint Kórus nyugalmazott zeneigazgatója
Rozsnyay Judit, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára
Tardy László karnagy, a Budavári Mátyás-templom ének- és zenekarának főzeneigazgatója, az Országos Magyar Cecília Egyesület társelnöke
