Sopron városközpontjának egyik szép műemléke a középkori eredetű kétemeletes Storno–ház, amely mai formáját 1720 körül kapta. A történelmi múltú házban 1482/1483 telén hosszabb ideig tartózkodott Mátyás király, innét intézte bécsi hadjáratának ügyeit. Az eseményt a homlokzaton emléktábla örökíti meg. Az épület 1698-tól 1872-ig a Festetich család tulajdona volt. 1872-ben id. Storno Ferenc festőművész, restaurátor vette meg családi otthonnak, s itt helyezte el műgyűjteményét.
A házban két ízben vendégeskedett Liszt Ferenc. Először 1840. február 18-i soproni hangversenye után, az akkor itt lakó Auersperg Károly herceg meghívására. Jó négy évtized elmúltával, 1881. április elején ismét töltött itt néhány órát, amikor hangverseny–partnerével, gróf Zichy Géza zongoraművésszel id. Storno Ferencet látogatta meg már akkor is múzeumnak beillő otthonában. A szájhagyomány szerint az iparművész-restaurátor a dolgozószobájában ültette le az idős zeneszerzőt. A kiállításvezetők ma is mutogatnak ott egy zölddel kárpitozott fotelt, szerintük Liszt abban foglalt helyet.
1986. október 22-én, Liszt születésének századik évfordulóján az épület homlokzatán emléktáblát avattak, amelyen Liszt domborművű portréja alatt a következő felirat olvasható:
EBBEN A HÁZBAN VENDÉGESKEDETT
1840-BEN ÉS 1881-BEN
LISZT FERENC
ÁLLÍTOTTA SOPRON VÁROS TANÁCSA
ÉS A LISZT FERENC TÁRSASÁG
SOPRONI CSOPORTJA (1986.)
A bejárati kapu előtt a járdába ágyazva kis tábla jelzi, hogy az épület a soproni Liszt Ferenc sétaút első állomása. A közelmúltban ugyanilyen módon elhelyezett bronztáblákkal jelölték meg azokat a legfontosabb soproni épületeket, ahol élete során Liszt megfordult, illetve ahol ma emlékét ápolják (Templom utca 6., Petőfi tér 3., Széchenyi tér 15., Szent György utca 12.). Kis megjegyzés: e sorok írója körülbelül tíz éve látta őket, de biztosan ma is megvannak.
A Storno–ház ma múzeum. Első emeletén a Soproni Múzeum várostörténeti kiállítása kapott helyet. Egy virtinben Liszt Ferenccel kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat is őriznek. Látható itt többek között Liszt 1840-es soproni hangversenyének egy eredeti plakátja, 1874-es hangversenyének egy belépőjegye, a soproni Dalfüzér kórushoz 1880-ban írott levele, s a horpácsi plébánosnak ottani tartózkodása emlékére 1874-ben dedikált fényképe.
A múzeum több értékes relikviát őriz a város zenei múltjából. A kiállításon megtekinthető az 1689-ből származó híres Stark-féle virginálkönyv, valamint jelentős helyi muzsikusok, Rauch András és Kusser János műveinek szintén az 1600-as évekből származó kiadásai. Ifj. Kurzweil Ferenc ajándékozta a múzeumnak azt a viola d’amorét, amely Haydn kismartoni zenekarának egyik hangszere volt. Ismeretlen soproni festő készítette 1843-ban, első színpadi fellépésének évében Liebhardt Lujza, a soproni egyesületi zeneiskolából elindult jeles szoprán portréját. Plakátok, dísztárgyak, fényképek emlékeztetnek a 20. század első felében a városban működött különböző zenei együttesekre is.
A helytörténeti kiállítás keretében látogatható a kiváló helytörténész–muzeológus, Csatkai Endre emlékszobája a tudós lakásának eredeti berendezési tárgyaival, könyveivel. Csatkai jelentős alapkutatásokkal járult hozzá Sopron és környéke zenei és színházi múltjának feltárásához is.
Az épület második emeletén a ház egykori lakói, id. és ifj. Storno Ferenc által gazdagon dekorált és berendezett helyiségek tekinthetők meg.
Források:
Czellár Katalin: Sopron. Bp. Panoráma, 2001
Askercz Éva: Storno-gyűjtemény. Bp. TKM Kiskönyvtára, 1987
Albert Tibor: Sopron-Vas vármegyei útikönyv. Magyar múlt – osztrák-magyar jelen. Kőszeg, Városkapu Kiadó, 2005
Storno Miksa: A Storno család magángyűjteménye. = Soproni Szemle 1942. 3.
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Nagy Alpár: A soproni Liszt-év. = Soproni Szemle 1988. 3.
Liszt Ferenc sétaút köti össze a soproni Liszt emlékhelyeket. = Sopron Online 2008. 05. 24.
