2018-ban számtalan fontos eseményről számolhattunk be, melyek nagy hatással voltak a zenei élet minden területére. Ezúttal kiválasztottuk az általunk leghangsúlyosabbnak vélt történéseket, amelyekről feltétlenül érdemes még egy szót ejteni.
2018 őszétől Várdai István csellóművész vezeti a bécsi Zeneakadémia (Universität für Musik und Darstellende Kunst) cselló tanszékét.
A világ egyik legrangosabb, 200 éves komolyzenei oktatási intézménye két évig kereste a tanszéket korábban vezető kiváló csellista, a 2016-ban elhunyt Heinrich Schiff utódját – Várdai Istvánt több tucat jelölt közül választotta az egyetem rektori tanácsa. A kinevezés hatalmas elismerés a mindössze 32 éves gordonkaművésznek.
Magyar zeneművészet kategóriában 2018-ban Fischer Ádám vehette át a Prima Primissima díjat.
Fischer Ádám a díjjal járó pénzjutalmat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának ajánlja fel, hogy az együttes koncertmestere, Oláh Vilmos a következő Wagner-napokon már egy Stradivari-hangszeren játszhasson.
Kurtág György első operájának ősbemutatóját a milánói Scalában tartották.
A Fin de Partie című művében Samuel Beckett azonos című drámáját, A játszma végét zenésítette meg a szerző. Az operát a színdarab francia nyelvű szövegére komponálta. A kétórás zenemű a miniatúrák mesterének tartott Kurtág György leghosszabb alkotása.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség.
Vigh Andrea, az intézmény rektora szerint az oktatásra hatalmas hatást fog gyakorolni, hogy a fiatalok olyan hangszeren játszhatnak, amely nemcsak a regisztrációkkal, a hangszínekkel, hanem a technikai újdonságokkal is megismerteti őket.
https://www.facebook.com/zeneakademia.hu/videos/2181946758482495/
A koncertközvetítés az MTVA archívumában itt nézhető meg
Formatervezési díjjal ismerték el a Bogányi-zongorát.
A Bogányi-zongora főbb újdonságai a legjobb zongoramárkákkal vetekedő zengő hangzás, a hangszernek a megszokottnál jóval hosszabb élettartamot biztosító kompozitötvözet, a zongora mechanikáján végzett jelentős újítások és a modern dizájn. Funkcionális szempontból hangvetőként (hangterelőként) is működik, ami újdonságnak számít a hangszer történetében.
13 év után először választottak magyar tagot az Európai Zenei Tanács vezetésébe.
A III. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny minden korábbinál több: hatvanegy versenyző részvételével zajlott le, így a világ operaversenyeinek élmezőnyébe került.
Valóban csak a legnagyobb versenyek tudnak ilyen mértékben nyitni a nagyvilág felé, s ezzel nemcsak a minden korábbinál számosabb és színesebb mezőnyre, hanem arra is gondolunk, hogy a Zeneakadémia az egész versenyt az első fordulóktól kezdve rendkívül magas színvonalon, élő internetes közvetítésben tette világszerte követhetővé.
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.2231927937037535&type=1&l=f168aae42a
A Budapesti Fesztiválzenekar cigány muzsikusokkal együtt kápráztatta el Európát.
Európa leghíresebb klasszikus zenei eseményein lépett fel az együttes, köztük a BBC Promson. A hatezer fős Royal Albert Hall kétszer telt meg a magyar együttes kedvéért.
https://www.facebook.com/theproms/videos/1846421365476876/
„Bárcsak minden koncert ilyen lenne!” – olvashattuk az egyik kritikában. „A Fesztiválzenekart hallgatva minden más zenekar játéka rutinszerűnek hangzik.” […] „Élvezik, amit csinálnak, ezt az örömöt pedig olyan direkten kommunikálják, ahogy csak tudják. Nagylelkű bőkezűségük, tehetségük és energiájuk magával ragadó.”
