Rajka község a Mosonmagyaróvárról Pozsonyba vezető út mentén két államhatár, a szlovák és az osztrák közelében fekszik. Zenetörténeti nevezetessége, hogy hiteles dokumentumok segítségével eddig lehetett visszakövetni Liszt Ferenc apai felmenőit. Mint Békefi Ernő egykori rajkai tanító, helytörténész felderítette, a dédapa, List Sebestyén (1703 k.–1793) valószínűleg fiatal házas korától haláláig élt Rajkán. Az ő harmadik gyermeke Liszt György Ádám (1755–1844), a zeneszerző nagyapja, aki Rajkán született és élt húsz éves koráig. Még a család zsellérházának helye is ismert, amely akkoriban a 120-as számot viselte, s nagyjából a mostani Jókai utca 6-8. körül lehetett.
Békefi Ernő, aki még látta az eredeti házat, így írta le a helyszínt Liszt Ferenc származása és családja című könyvében (a Google térképen követhetjük a leírást, és mutatok fényképeket is):
Menjünk végig a rajkai Kossuth Lajos utcán észak felé. Az utca végén, ahol az út elkanyarodik Dunacsun felé, éppen szemben állunk List Sebestyén volt lakóházával. Kicsi, szegényes ház alacsony, kicsi ablakokkal, az ablakokon vasrács. A házban két egyszoba-konyhás lakás volt. A szobák alacsonyak, sötétek, a mennyezet gerendás, a falak nedvesek, a szobák levegője dohos. Az utcai bejárati ajtó csak később, 1930 körül került oda, egy szatócs bérelte a házat, ő csináltatta boltja részére az utcai ajtót. A ház udvarra nyíló ajtajához a ház tulsó végén levő deszkakapun át lehetett bejutni. A ház közvetlenül az utcán állt, előkertje nem volt.
Békefi feltételezése szerint Sebestyén dédapa Alsó-Ausztriából települhetett Rajkára, valószínűleg 1748 elején, fiatal házasként, s még az év októberében megszületett első gyermeke. Szegény, földnélküli zsellér volt. Lakása bérét valószínűleg kétkezi munkájával fizette meg. Felesége halála után, idős korában újra megnősült, de négy év múlva másodszor is özvegyen maradt. Még két évig élt özvegyi sorban, ezt az időszakot nagy valószínűséggel férjezett lányánál, mindössze két házzal odébb, az akkor 116-os házszámot viselő, ma már szintén nem létező házban töltötte. 1793. január 7-én hunyt el, a rajkai plébánián vezetett anyakönyv szerint 90 éves korában. Az itteni temetőben temették el, sírjának helye ma már ismeretlen.
Bár egész életében szegény ember volt, gyermekeit taníttatta. A kis György Ádám tanítója Feldinger Mihály József helyi iskolamester volt, aki a fiúban zenei tehetséget fedezett fel. Hegedűt, később zongorát és a templomban orgonát is tanított a szorgalmas fiúnak. Erről a következő posztban még szó lesz!
Apjához hasonlóan Liszt György Ádám is hosszú életet élt, ám jóval eseménydúsabbat. Húsz évesen egy közeli község, Edelstal (Nemesvölgy) tanítója lett, akkor költözött el a szülői házból. Később volt uradalmi tisztviselő, de posztógyári munkás is. Három feleségétől huszonöt gyermeke született (a legfiatalabb, Eduárd vitte legtöbbre, főállamügyész lett Bécsben – ő volt Liszt Ferenc legkedvesebb rokona, jogi és pénzügyi tanácsadója). György Ádám nehéz, összeférhetetlen természete miatt változtatott többször is állást és lakhelyet, sokszor volt nagyon kilátástalan anyagi helyzetben. De családját szerette, gyermekeit otthon külön is tanította, főleg zenére, ahogy maga is látta apjától. Vagyont nem hagyhatott utódaira, de tudását bőven osztogatta. Megérhette unokájának nagy virtuóz diadalait, s bár korábban bizony sok kalamajkát okozott Ádám fiának, emiatt élete végén neki is jutott egy kis elnézés és segítség.
Bár élete már nem Rajkához kötődött, emlékezzünk meg másodszülött fiáról, a zeneszerző édesapjáról.
A Nemesvölgyben (ma Edelstahl, Ausztria) született Liszt Ádám (1776–1827) gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után 1791-ben Malackán belépett a ferencesek rendjébe, amit aztán nem egészen két év múlva otthagyott. Több vargabetű után az Esterházy uradalom tisztviselője lett. Dolgozott Kismartonban, ahol csellistaként tagja lehetett a hercegi zenekarnak; szinte naponta találkozott Haydnnal és közeli kapcsolatba került Hummellal. 1808-ban a kicsi Doborjánba (ma Raiding, Ausztria) helyezték, amit ő mint száműzetést élt meg. Ott nősült és 1811-ben született meg egyetlen gyermeke, Liszt Ferenc.
De térjünk vissza Rajkára: a dédpapa egykori kis házát 1944-ben tartozás fejében lebontották. Néhány méterrel odébb, a Jókai utca 4. számú telek előtt a raidingi Liszt Ferenc Társaság 1992-ben német és magyar nyelvű tájékoztató táblát állított. Magyar szövege suta fordítású, a keresztneveket németül használja, és egy komoly helyesírási hiba is akad benne, de legalább létezik:
Hier stand das Wohnhaus von
Franz Liszt’s
Großeltern Georg Adam und Barbara und
Urgroßeltern Sebastian und Anna Maria List
Franz List–Verein Raiding — 1992Ezen a helyen ált [SIC]
Liszt Ferenc
Nagyszüleinek Georg és Barbara List és
Dédszüleinek Sebastian és Anna Maria List
LakóházaFranz Liszt Egyesület Raiding/Doborjan — 1992
Visszakanyarodva a település központjának irányába, pár perc sétára e helytől, az evangélikus templom mellett álló iskolaépület (Dózsa György utca 64.) homlokzatán is megemlékezik egy emléktábla Liszt itteni gyökereiről:
A KÖZSÉGBEN ÁLLT
LISZT FERENC
1811–1886
DÉDAPJÁNAK HÁZA.
A ZENESZERZŐ HALÁLÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZVE
RAJKA KÖZSÉG LAKOSSÁGA
MOSONMAGYARÓVÁRI MÚZEUMBARÁTOK EGYESÜLETE
Jövő héten is Rajkára látogatunk, abba a műemlék templomba, ahol Liszt nagyapja a zene alapjaival ismerkedett.
Források:
Békefi Ernő: Liszt Ferenc származása és családja. Bp. Zeneműkiadó, 1973
Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811–1847. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Vitéz István: Liszt, a magyar. Győr, 1988
http://rajkaikultkor.uw.hu/ls.html
