Az Oscar-díjas dokumentumfilmes Arnold Schwartzman (George Stanley Oscar-szobra is art deco jegyében készült) gyönyörű albumot jelentetett meg a világon található legérdekesebb art deco homlokzatokból. Galériánkban ezek közül válogattunk.
Az art deco vonalvezetése olyasféle, mintha a szecesszió buján tekergő formáira ráfagyott volna az avantgárd harcias geometriája. És ahogy az art nouveau-tól sem volt idegen némi orientális hatás, úgy az art deco is merített az egyiptomi művészetből. Ennek is köszönhető tán, hogy bár minden ízében átjárja a tömegtermelés szelleme,
az art deco mégiscsak a luxus, valamint az elegancia kifejezőjévé vált a modern otthonokban.
Valahogy úgy dobja fel a korstílus rigorózus vonalvezetését a szertelen formák és színek, ahogy a Long Island Iced Teát a másfél cent gin. Aki látta Baz Luhrmann art decóban tobzódó A nagy Gatsbyjét, tudja miről beszélek.
Az art deco irányzat még az I. világháború előtt született és Franciaországból indult világhódító útjára. Különös, hogy éppen az amúgy hatszög alakú országban ért a csúcsra is, hiszen az 1925-ös párizsi világkiállítást tartják a geometriát megborotváló stílusirányzat legfontosabb eseményének. Attól fogva mindenfelé tükörfényes felületek jelentek meg a homlokzatokon és az azok mögött rejtőző szobákban is.
Ennél pontosabban nehéz volna azonban körülírni az art decót, hiszen a lényege éppen abban áll, hogy afféle amalgámként olvasztja magába a korszakot, amelynek ma mindennél pontosabb lenyomatát adja. A távol-kelet és a japonizmus hatása ugyanúgy tetten érhető formakultúrájában, ahogy Afrika törzsi művészete vagy a prekolumbián indián díszítőművészet. Hatással voltak rá mindezen felül a húszas évek ásatásai is, Pompeii, Trója és Tutanhamon sírhelyének feltárása is.
Érdekes módon az art deco épületek és tárgyak nagyon hamar emlékművekké váltak: a nagy depresszió évtizedében, a fényes múlt rekvizitumaivá.
Az sem elképzelhetetlen, hogy a New York-i tőzsde 1929-es összeomlása után éppen ezek az önbizalmat árasztó, csodásan díszes épületek mutattak irányt a széles sugárutakon elveszetten bóklászó, munkájukat vesztett amerikaiaknak.
Még ha a tőzsdekrach kirobbantotta válság hatására visszafogottabbá is vált, egészen a II. világháborúig az art deco maradt a domináns stílus, amely a kor divatját és vizuális világát is meghatározta.
Mindezt amiatt foglaltuk most össze, mert az Oscar-díjas dokumentumfilmes Arnold Schwartzman gyönyörű albumot jelentetett meg a világon található legérdekesebb art deco homlokzatokból. Az ő képei közül válogattunk.
A Los Angeles-i könyvtár központi épülete 1926-ban készült, Bertram Goodhue tervei alapján, és első látásra egy egyiptomi szentélybe oltott román katedrálisnak tűnik. Homlokzatát szfinxek, tekergő kígyók és mozaikok díszítik. Falai között nagyjából hatmillió kötetet őriznek.
Az ugyancsak Kaliforniában, Glensdale városában található Alex Theatre homlokzatán is találni egyiptomi elemeket, ahogy görög vonásokat is. 1940-ben S. Charles Lee gondolta újra az épületet, ekkor került a bejárata fölé a mára emlematikussá váló, 30 méter magas oszlop, illetve a jellegzetes, neonos betűk is ekkortól határozzák meg az épületet. A Walt Disney Hyperion Stúdiója közelében található Alexben számos alkalommal tartottak elővetítéseket az aktuálisan elkészült animációs filmekből, emellett a kezdeti korban némafilmeket is játszottak itt, de színi előadásokat is lehetett nézni az Alexben. Ma lényegében Glendale kulturális központjaként funkcionál, évi 250 előadással.
A Manhattan keleti oldalán található Chrysler building talán a legismertebb art deco stílusban épült felhőkarcoló.
1930-as átadását követően kevesebb, mint egy évig viselhette a világ legmagasabb épülete címet. A felhőkarcoló megrendelője, Walter P. Chrysler kérésére számos, autókra utaló szimbólumot alkalmaztak díszítőelemként a homlokzatán és a belső tereiben is. 20961 tonna acél, 400 ezer szegecs és 3826000 darab tégla felhasználásával készült.
Az 1933-ban készült el a porszívókat forgalmazó Hoover cég londoni főhadiszállása. Erőt ls kiegyensúlyozottságot sugalló homlokzatát a párizsi világkiállításról lesett maja és azték motívumok uralják.
Sydney Luna Parkja 1935-ben nyílt meg. A központi épület játékos tornyai Alice Csodaországát idézik – és tulajdonképpen a vurstli valami ilyesmit is ígér a látogatóknak –, viszont sajnos, az eredeti bejárat 1988-ban megsemmisült, ezért azóta másolatok helyettesítik az eredeti formákat.
A Cassiano Branco és Carlo Florencio Dias tervei alapján készült lisszaboni Eden Színház földszinti részén, az árkádok alatt kisebb boltok működnek, az első emeleti bejárathoz pedig impozáns lépcsősor vezet. 1989 óta nem tartanak itt előadásokat, a 2000-es évek elején egy 134 szobás szálloda nyílt a színház helyén, Orion Eden Hotel néven. Bizonyos szempontból az épület eredeti elgondolása él tovább ebben is, hiszen az édeni külső és az otthonosság sem jár messze az art deco szellemiségétől.
(Via The Guardian)
