A sokszög alakú, hatalmas Zsinagóga 1870-ben épült Benkó Károly tervei szerint.
A késő historizmus és szecesszió szellemében emelt templom Győr városának egyik reprezentáns épülete lett. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadó képességű zsinagógák méltó előképe.
Itt volt 1874 előtt néhány évig kántor a későbbi kitűnő operaénekes, Ney Dávid (1842–1905) — Neu Dávid néven. Hamarosan a szintén győri kötődésű Richter János szerződtette a Nemzeti Színház operatársulatába, s futott be fényes művészpályát. Még győri kántor korában gyakran szerepelt a helyi Zeneegylet hangversenyein és népszínművekben is fellépett. Felesége is győri lány lett. Itteni kötődéseit egészen kiválóan, sok képpel és dokumentummal dolgozza fel a Győri Szalon feltétlenül érdemes elolvasni!
Hangját is meghallgathatjuk a Hungaroton muzeális lemezéről:
A második világháború után elnéptelenedett templom állaga fokozatosan romlott. Az állami tulajdonba került épület eredetileg is iskolának épült szárnyában az 1970-es évek közepén helyezték el a Zeneművészeti Főiskolát, mely 2006-ban felvette a győri születésű világhírű hegedűművész, Varga Tibor (1921–2003) nevét. Az intézmény 2016 óta a Széchenyi István Egyetem keretében működik.
A zsinagóga régóta tervezett nagy rekonstrukciójára 2000 után kerülhetett sor. A felújítás során az eredeti állapotnak megfelelően alakították ki az épület nyolcszögletű központi terét, a díszítő festéseket is beleértve. Történelmének legsötétebb korszakára több emlékjel is figyelmeztet.
Kiváló akusztikájára építve gyakran szerveznek itt koncerteket, tömeges látogatottságú múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, zeneművészeti eseményeket.
Források:
