Herbert Breslin impresszárió 36 évig dolgozott Luciano Pavarottival. The King and I, azaz A király és én című visszaemlékezése magyarul is megjelent Pavarotti meztelen címmel. Breslin nem udvariaskodott, a könyv lapjain kiteregetett mindent, amit a tenor kapcsán és a tenorral együtt megélt. Emberi minőségéről sarkosan fogalmazott, de az énekes tehetsége számára is vitán felül állt.
„Luciano kezdettől fogva más volt, mint a többi művész, akivel dolgoztam. Először is a hangja miatt. A hangja mindig földre tepert. Libabőrös lettem tőle. Hadd szögezzem le:
ha az ember egy művésszel dolgozik, nemigen számít, hogy mit hisz róla.
Néhány évvel a megismerkedés után természetesen már nem het az újdonság erejével az éneklése vagy a játéka. Nincs ebben semmi rossz,a semmi esetre sem jelenti azt, hogy a művész gyengébb. Nekem nem kellett volna libabőrösnek lenne. Luciano hallatán. Mondjuk így: ez nem állt a szerződésemben. Mégis minden alkalommal megtörtént. Olyan piszkosul szépen énekelt.”
Forrás:
Herbert Breslin–Anne Midgette: Pavarotti meztelen. Ulpius-ház, 2005
