„A Holdbeli csónakost 1941-ben írtam. A második világháború azonban közbeszólt és a tervezett bemutatóból nem lett semmi. Egyébként e népi és valóságos elemek ötvözetéből létrejött játék alapgondolata az, hogy milyen nehezen találja meg az ember saját életútját. A történet a mesés ősidőkben, Ős-Magyarországon, Szkítiában és másutt játszódik” – nyilatkozott Weöres Sándor a Magyar Hírlapnak 1969-ben a darab keletkezéséről. A művet október 8-án és 9-én a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, a Budapest Bábszínházban mutatják be.
A CAFe Budapest háttéranyagaiért keresse tematikus blogunkat!
Bár a darab eredetileg bábjátéknak készült, első bemutatóját 1979 márciusában, Sík Ferenc rendezésében, a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában mégsem bábokkal tartották. Ahhoz az előadáshoz Weöres még egy verses előszót is írt:
Egy lakatlan istálló volt a színház
gyerekkoromban a kis faluban.
Ott éltem át először, míly heves láz,
ha kulisszák közt jelenés suhan.Helybeli ügyetlen műkedvelőket
s vándorszínész csoportot láttam ott,
kedveltetőbbet és előkelőbbet
azóta sem!, a szívemig hatott.
Azóta több mint tucatnyi magyar nyelvű produkció született a műből, szinte mindegyik élőszínházban. Két kivételt találunk köztük. Talán sokan emlékeznek a Nemzeti Színházban 2003-ban bemutatott, Valló Péter rendezte előadásra, amelyben bábokat is láthatott a közönség. (Azokat a Színház- és Filmművészeti Egyetem akkori bábszínész hallgatói mozgatták, ők a közelgő Budapest bábszínházi premierben is jelentős szerepeket alakítanak.) Bábrendezőként akkor Kovács Géza segítette a munkát, aki a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatójaként tűzte műsorra a darabot 2015-ben, a helyi Weöres Sándor Színházzal együttműködésben, Harangi Mária rendezésében.
A Budapest Bábszínház 70. évadát nyitó ünnepi előadás rendezője és látványának tervezője, Hoffer Károly így foglalta össze a történetet: „Jégapóhoz, a magyarok fejedelméhez négy király érkezik leánykérőbe: Idomeneus krétai király, Memnon szerecsen fejedelem, Dumuzi sumir főpap és Huang-ti kínai császár. Hatalmas hadsereget, végtelen gazdagságot, világot igazgató mágiát és gyönyörködtető művészetet kínálnak a magyar királykisasszony kezéért. Ám Pávaszem királylány egészen másra vágyakozik. Titokban szerelmes az elérhetetlen Holdbeli Csónakosba, és egyetlen vágya, hogy az égi birodalmába maga mellé emelje.
A királykisasszony Medvefia, a lapp királyfi segítségével elmenekül kérői elől, és ezzel elkezdődik világkörüli kalandja. Társául szegődik a klasszikus vásári bábjáték három csibésze, Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók. Idegen országokon, csodás tájakon utaznak, számtalan kalandot élnek át együtt. A mese végére Pávaszem nem csupán a világot ismeri meg, de önmagát és az igaz szerelmet is.”
A rendező-tervező szerint – akinek alkotótársai Gimesi Dóra (dramaturg), Wunder Judit (animáció), Kovács Márton (zene), Szöllősi András (koreográfia) – Weöres Sándor költői mesejátéka a szó legmélyebb, legnemesebb értelmében mese is, játék is. A vásári bábhagyomány humorát és szabadságát ötvözi a klasszikus népmesék felnőtté válásról szóló történeteivel, darabjában egyszerre van jelen a bábjáték könnyedsége és az élet komolysága. Hoffer úgy fogalmazott: „A holdbeli csónakos varázslatos mű, amely a család minden tagjához szól.”
