• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Kataliszt Zene Címlap

Így vezényelte Haydn A teremtést Budán

Szerző: Kocsis Katalin2019. október 1.
Facebook Twitter E-mail
Joseph Haydn

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy zavaros átmeneti időszak után a török 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Budát, s megkezdődött a másfél évszázados uralma. A ragyogó palotaegyüttes lassú pusztulásnak indult, amelyet Buda 1686-os, nagy katonai erőket igénylő visszavívása tetőzött be.

Sorozatunk előző részei itt olvashatók: 1. rész, 2. rész, 3. rész

Még azt megelőzően, 1578-ban villám csapott Zsigmond Friss palotájába, amelyet a török lőporraktárnak használt. A detonáció és a tűzvész olyan mértékű volt, hogy az alapfalakig megrázta és megsemmisítette a gótikus királyi palota északkeleti részét. S ami a középkori épületekből Buda visszafoglalása után még megmaradt, azt az 1700-as évek elején elkezdett új királyi palota építésekor rombolták le.

Frans Geffels: Buda visszavétele – forrás: Wikipedia

A törökre mért végleges katonai csapás, majd a Rákóczi-szabadságharc után merült fel az igény, hogy a palota romhalmazának helyén új magyar királyi rezidenciát építsenek – bár sem III. Károly, sem Mária Terézia nem gondolta komolyan, hogy Budát uralkodói székhelyként használja. Az 1710-es évek végén először egy kisebb négyzetes, puritán épületrész készült el, majd a magyar urak sürgetésére 1750 körül folytatódott az építkezés, s a korábban elkészült részhez U alakban két új épületszárny csatlakozott. 1772-ben a királynő a palota egy részét átmenetileg az angolkisasszonyoknak, majd 1777-ben a Pestre költöző nagyszombati egyetemnek engedte át. Ő maga csak egyszer, 1764-ben szállt meg benne. A 18. század utolsó éveitől 1849-ig a királyi palota a Habsburg–ház magyar nádorainak rezidenciája lett. 1849 májusában, a honvédostrom során súlyos károk érték.

Budavár a 18. században – forrás: budavar.btk.mta.hu

Ma ez a palotarész, az ún. Mária Terézia-szárny, amelyet a 19. század végén tovább bővítettek, a Magyar Nemzeti Galéria otthona. A második világháborús pusztítások után e szárny termeit sikerült viszonylag legjobban az eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani. Itt, a ma D-vel jelölt épületrészben helyezték el a Galéria legrégibb emlékanyagát: a földszint előcsarnokában a középkori kőtárat, a dunai traktus öt egybenyíló, barokk boltozatos termében a táblafestészet és faszobrászat emlékeit, illetve a D és C szárnyat összekötő épületrészben a reneszánsz kőtárat. A földszintről két patkó alakú lépcső vezet fel az első emeleten lévő egykori trónterembe, ahol most 15-16. századi nagyméretű szárnyasoltárok láthatók.

Maga a terem a Mária Terézia-szárny legnagyobb belső tere. Franz Anton Hillebrandt tervei alapján 1755 és 1780 között létesült. 1890-es évek első felében, a krisztinavárosi palotaszárny építésekor Hauszmann Alajos némileg átalakította, az udvar felé folyosószerűen kibővítette, de azért láthatóan őrzi eredeti kialakítását. A második világháborúban súlyosan megsérült termet igyekeztek eredeti formájában – bár egyszerűsített módon – helyreállítani. Ha összevetjük Pollencig József 1795-ben készített festményével (eredetije a Szépművészeti Múzeumban van), ráismerhetünk a terem architektúrájára.

Ez a terem volt a helyszíne 1800. március 8-án Joseph Haydn: A teremtés című oratóriuma előadásának, amelyet maga a zeneszerző vezényelt. A zártkörű hangversenyt József nádor születésnapja alkalmából szervezte meg felesége, Alekszandra Pavlovna.

Alekszandra Pavlovna (Borovikovszkij festménye) – forrás: Wikipedia

A hercegi pár esküvőjére alig pár hónappal korábban, 1799 október végén került sor Oroszországban (Alekszandra Pavlovna I. Pál cár leánya volt), s rövid bécsi tartózkodás után a fiatal házaspár 1800. februárjában vonult be Budára, s foglalta el lakhelyét a palotában. Ma már szinte elképzelhetetlen látványosságú ünnepségsorozattal fogadták őket. A nádorné még Bécsben kérte fel Haydnt, hogy férje születésnapja előestéjén vezényelje el új, nagy művét. A háttérről érdemes tudni, hogy ő és férje is köztudomásúan nagy zenekedvelők voltak, s az ifjú nádor gyermekkora óta személyes tisztelője volt Haydnnak. Az akkor 68 éves Haydn, mint a korabeli osztrák sajtó tudósított, február közepén indult Budára, hogy a pesti német és magyar hivatásos énekesekből, muzsikusokból és a hozzájuk csatlakozó műkedvelőkből álló zenei együttes végső próbáit irányítsa. Aztán március 8-án este Alekszandra Pavlovna bevezette férjét a fényesen feldíszített, vendégekkel megtelt trónterembe, s Haydn vezényletével felhangzott A teremtés.

Pollencig József: Nádori estély a budai várpalotában, 1795 (Szépművészeti Múzeum) – forrás: fototar.mi.btk.mta.hu

„Budán Mártzius 8-iki estvéjét, melly t. i. a’ Főhertzeg Nádor-Ispány’ születése napját megelőző estve vala, jelen meginneplette a Császári Hertzeg Asszony: bé vezetvén kedves Férjét a’ lakó Palotájok szálájába, mellybe már a Budai és Pesti nemesség nagy számmal fel volt gyülekezve s’ a’ mellynek több kellemetes kivilágosítása között két oldalról hosszas kerekdedségű formában illy rövid, de kettő értelem nyilatkoztatására is igen alkalmatos Felírást tüntettek ragyogó betűk a’ fényes gyülekezet szemeibe:

             Harmonie Parfaite – Tökéletes harmónia.

A F. Pár között uralkodó szép Egygyességnek még hathatósabb meg-tisztelésére el éneklődött s muzsikálódott annakutánna az a felséges és a hangokat oly gyönyörködtető módra egygyeztető Teremtés nevezetű Szerzeménynye Haydnnek, kit a mint írtuk, különösen e végre hívott le a Császári Hertzegaszszony. Az éneklésnek s muzsikának tsupa kedvellésből való gyakorlói is számosan vóltak a rendes muzsikusokon kívül eszközök Haydn Úr igyekezetének a telyes meg-elégedésig való végre-hajtásában.”

Magyar Hírmondó 1800. március 8.

A Wiener Zeitung is megírta, hogy Haydn meg volt elégedve alkalmi zenei együttesével. A zeneszerző a Várszínházban tartotta a próbákat, ahol megismerkedett a zenei élet akkori jeles képviselőivel. Több ízben volt a nádori pár és több budai család vendége. Bár az általa vezényelt előadás zártkörű volt, mégis gyakorolt hatást a magyar zenei életre. Távozása után az általa betanított együttes Budán és Pesten még előadta a művet, amely hamarosan Kolozsvárra is eljutott. Kottáját még az évben kiadták Budán.

210 évvel később, 2010. március 8-án a Magyar Haydn Társaság emléktáblát avatott a terem külső homlokzatán. Haydn portrédomborműve Gerő Katalin alkotása. Az avatóbeszédet Kocsis Zoltán tartotta.

A budavári Haydn-emléktábla – forrás: Wikimedia/Fekist
A budavári Haydn-emléktábla avatása – fotó: Kocsis Katalin/Kataliszt
A budavári Haydn-emléktábla avatása – fotó: Kocsis Katalin/Kataliszt
A budavári Haydn-emléktábla avatása – fotó: Kocsis Katalin/Kataliszt
A budavári Haydn-emléktábla avatása – fotó: Kocsis Katalin/Kataliszt
Kocsis Zoltán haydn budai vár zenei emlékhelyek emléktábla emlékhelyek a teremtés mária terézia
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésElhunyt Jessye Norman
Következő bejegyzés A csend zongoristája játszik a MÁV szimfonikusokkal a Zeneakadémián

Ajánlott Bejegyzések

Alföldi Róbert – fotó: Borovi Dániel
Intermezzo

A legjobb színésznek járó díjat kapta Alföldi Róbert Szegeden

2022. május 29.2 perc olvasás
Haumann Péter - forrás: Pesti Magyar Színház
Intermezzo

Elhunyt Haumann Péter

2022. május 28.3 perc olvasás
Adrain Ghenie 2014-ben berlini műtermében – forrás: Wikipedia
Senki többet?

Egy új világsztár Kolozsvárról – Adrian Ghenie szárnyalása a műtárgypiacon

2022. május 28.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.