Baja keskeny, csendesen kanyargó utcájában áll Éber Sándor festőművész egykori otthona. Már a család életében valóságos múzeum volt, benne saját képekkel és a környéken gyűjtött népművészeti tárgyakkal.
Id. Éber Sándor (1878–1947) a pécsi tanítóképző elvégzése után a fővárosban Székely Bertalan növendéke lett. 1902-ben a bajai Tanítóképző Intézetben kapott rajztanári állást, így került a városba. Művészként elsősorban a monumentális festészet vonzotta: élete során huszonkét templom, illetve iskola falát díszítette kissé szecessziós, néhol magyaros elemekkel tűzdelt seccóival, freskóival.
Harmonikus családi életet élt Baján megismert feleségével. Hét gyermeke közül leánya, Éber Anna (1905–2002) és fia, ifj. Éber Sándor (1909–1985) szintén neves képzőművész lett. A következő nemzedék is büszkélkedhet kiváló művészegyéniséggel: Éber Anna lánya Pártay Lilla Kossuth-díjas táncművész.
Idősebb Éber Sándor életében mindvégig fontos szerepet játszott a zene. Az indíttatást édesapjától kapta: Éber Márton Szekszárdon 1878-tól az Újvárosi templom kántora és az Augusz-ház zenetanítója volt. Díszes karmesteri pálcája, amelyet a Szekszárdi Dalárdától kapott ajándékba, ma is megtekinthető az Éber Emlékház kiállítási tárgyai között.
Fiát gyermekkorától tanította muzsikálni, így a képzőművésszé lett id. Éber Sándor életében a zene mindvégig nagy szerepet játszott: alapító tagja, majd elnöke lett a bajai Liszt Ferenc Körnek, amely a második világháború előtti időszakban számos jeles muzsikust hívott a városba koncertezni. Sőt, 1915 és 1922 között a Bajai Daloskör karnagya is volt! Azt is megőrizte az emlékezet, hogy szeretett énekelni, egyéni technikával adott elő magyarnótát, műdalt és népdalt is.
A Liszt Kör által rendezett hangversenyek legtöbbször a vendégszerető Éber-házban végződtek, ahova a festőművész műveltsége és jóízű derűje is vonzotta a vendégeket. Járt itt többek között Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő; 1928. április 9-én, húsvét hétfőn este pedig Bartók Béla, aki ekkor adta egyetlen bajai koncertjét a Sugovica partján álló Nemzeti (ma Duna) Szállóban. Id. Éber ösztönös megértője lett Bartóknak, akitől mint zeneszerzőtől bizony azokban az években még sokan idegenkedtek. Ő méltató cikket írt róla a Bajai Újságba Fényszóró az éjszakában címmel. Csak egy részletét sikerült fellelnem:
Csupa szín és élet itt minden, új formák, új beszéd ez, melyet ha megértünk, boldogságos tündérvilágunk lesz gazdagabb. Oh áldott, boldog ország ez a szegény magyar haza, melynek éjszakájában ilyen fényes csillagok ragyognak, világítanak és vezetnek.
A festőművész nagy vágya volt, hogy legyen műtermében egy házi orgonája. Tárgyalt is erről az Angster céggel, ám elképzelése nem valósulhatott meg. Így Baja belvárosi templomának orgonáján szokott játszani, improvizálni, s nyilvánosan is fellépett a Liszt Ferenc Kör rendezvényein.
Hangulatos és barátságos otthonát festők — Rudnay Gyula, Nagy István —, írók, esztéták is látogatták, s a műterem a helyi művészeti élet centruma és tanúja lett.
A ház ma nyilvános múzeumként látogatható, miután ifj. Éber Sándor 1985-ben bekövetkezett haláláig hűségesen gondozta és bővítette a hagyatékot, s aztán a városra hagyta. Aki Baján jár, semmiképpen ne hagyja ki meglátogatását!
Facebook-oldalukról is jól látható, hogy a nagy család otthona – másképpen, mint régen –, de újra élettel teli. Érdemes követni az oldalt és csemegézni a képek között! Kedvcsinálónak onnét hoztam ezt a családi fényképet: középen ül id. Éber Sándor a feleségével, hét gyermekük – és nyilván egy unokájuk társaságában. Ifjabb Éber Sándor a hátsó sorban jobbról a második, Éber Anna pedig virágmintás ruhában a bal szélen ül.
Érdemes végignézni a Google térkép fent megmutatott linkje mögött megbújó rengeteg szép fényképet is. Akinek pedig van még fél órája, itt még közvetlenebb élményeket szerezhet:
