1972-ben Kodály Zoltán születésének 90. évfordulójára komponálta Szokolay Sándor a Kodály Vonósnégyesnek ajánlott I. vonósnégyesét. A szerző közismert volt Kodály Zoltán iránt érzett szoros kötődéséről. Példaképeként tisztelte és szerette, szellemiségét hűségesen őrizte.
A kontrasztokban, drámai mozzanatokban, színekben, karakterekben gazdag I. vonósnégyes zenei gondolatai, egyetlen tétel keretein belül, egységes dramaturgiai ívbe rendeződnek. Motivikus munkával szőtt zenei anyaga nemcsak alaptempójának növekvő gyorsulásával, de belső mozgásának sűrűsödésével is fejlődik, s a zenei intonációk széles körét bejárva,
önmagában zárt világkép érzetét kelti.
A kotta 1973-ban jelent meg a Zeneműkiadó gondozásában, két évvel később az eredeti előadókkal készült lemezfelvétel a Hungaroton megbízásából. Évtizedeken át a feledés homályába merült az alkotás, ezért is hiánypótló a BMC-ben készült felvétel közreadása. A megújult Kelemen Kvartett rendkívüli kifejező erejű előadásában kel életre az első Szokolay vonósnégyes.
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin mellett, Dmitry Smirnov hegedűművész és Mon-Puo Lee csellóművész közreműködik a felvételen. Az ifjú tehetségek a nemzetközi versenyeken zsűriző Kelemen házaspár felfedezettjei. A fiatal muzsikusok rendszeresen fellépő vendégművészei a Budapesti Fesztivál Akadémiának is. A kiváló előadók Szokolay I. vonósnégyese mellett, a nem kevésbé nehéz és összetett II. kvartett megörökítésére is vállalkoztak.
