A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása július 25-én 10 órától lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Balázs Elemérrel, Bán Teodórával, Gadó Flórával és Schlanger Andrással.
20 éves a Balázs Elemér Group
A Balázs Elemér Group Magyarország egyik legnépszerűbb jazz-zenekara, melyet a nemzetközileg is széles körben elismert jazzdobos, Balázs Elemér alapított 2000-ben. A zenekar, amelynek tagjai a magyar jazz élvonalához tartoznak, megalakulása óta jelentős hazai eredményeket ért el, továbbá nagy sikerrel szerepelt több tekintélyes európai jazzfesztiválon is. A Group kiemelkedően egyéni hangzásvilágot alakított ki, amelyet leginkább a dallamközpontúság és a különleges ritmika jellemez, a férfi- és női hang érdekes kontrasztjával színesítve. Zenéjük rendkívül változatos: szívesen kalandoznak például az etno stílus világában, egyúttal a legkülönbözőbb zenei kultúrákból merítenek inspirációt.
Ez érzékelhető az eddig megjelent albumaikon is, hiszen mind egyedi hangulatokat, zenei világot közvetít. Magyar népdalok című lemezükön például saját népi kultúrájuk zenéjét, magyar népdalokat egyesítettek jellegzetes stílusukkal, míg Early Music című albumukon barokk zenét ötvöztek jazzel Nuria Rial katalán szoprán énekesnő közreműködésével. Kritikusok szerint a Balázs Elemér Group zenéje az a fajta elmélyült zene, amely bármilyen szituációban hallgatható.
„Úgy gondolom, Elemér az egyik legjobb dobos ma a világon. Képes minden zenei pillanatot belülről hallani, muzikalitása, finomsága és spontán döntéshozó képessége révén minden vele játszó zenész számára lehetővé teszi, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. Csodálatosan üti meg hangszerét – mindig élvezem, ha alkalmam nyílik vele muzsikálni, illetve játékát hallgatni” – mondja Pat Metheny, a jazzgitár élő legendája. Az idén húszéves Balázs Elemér Group nemrég születésnapi koncerttel ünnepelt, s az év további részét is aktívan tervezik.
Fellini 100
Federico Fellinit olyannyira vonzották a művészetek és a színház, hogy 12 évesen egy cirkuszhoz szegődött. A II. világháború alatt egy rádiónál dolgozott, ott ismerte meg jövendőbeli feleségét, Giulietta Masina színésznőt. Később Fellini karikaturistaként dolgozott: rajzolt római éttermek és humorlapok számára is. A háború után forgatókönyvíróként Rosellinivel dolgozott együtt. Már ekkor körvonalazódott Fellini saját stílusa, forgatókönyvein érződött világnézete, megjelentek a filmjeiben ismétlődő motívumok (tenger, bulik, showbiznisz) és kedvenc karakterei (az egyszerű, műveletlen lány és a butuska fiú). 1950-től dolgozott rendezőként.
Első, A varieté fényei című filmjében a neorealizmus és a szürrealizmus elemei keveredtek. Következő, A fehér sejk című romantikus-szatirikus filmjétől kezdve Nino Rota zeneszerzővel dolgozott együtt. A következő évtizedekben olyan filmklasszikusokat alkotott, mint az Országúton, a Cabiria éjszakái, az Édes élet, a 8 és ½, a Bohócok vagy A nők városa. Az olasz filmrendező és forgatókönyvíró a neorealizmus képviselője volt, de idővel létrehozta saját, összetéveszthetetlen stílusát: művei az emberi kiszolgáltatottságot, képmutatást, ostobaságot és kisszerűséget szeretetteli, gyakran harsány humorral jelenítik meg. Talán nincs is még egy olyan rendező a filmvilágban, akinek alkotásai annyi személyes élményből és emlékből épülnének fel, mint Fellinié. A 100 éve született mester, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s négy alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték. Tehetsége és életműve előtt az egész világ tiszteleg, így a hazai művészek is. A Federico Fellini 100 filmzenei koncert Fellini és Nino Rota csodálatos kettősét idézi meg július 30-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon az Óbudai Danubia Zenekar és Cristina Mosca szoprán előadásában, Marcello Rota vezényletével. A különleges koncert kapcsán Bán Teodórát, a Margitszigeti Színház ügyvezetőjét és művészeti vezetőjét kérdezzük.
Eddig minden rendben – Kiállítás a Budapest Galériába
Majdnem három hónapos késéssel tud megnyílni a Budapest Galéria következő kiállítása, az Eddig minden rendben, amely mindennapi szorongásainkat, a teljesítménykényszert, a munkából fakadó kiégést, valamint az erre való reakciókat vizsgálja. A régió alkotóit előtérbe helyező nemzetközi csoportos kiállítás egyfelől olyan műveket mutat be, amelyek hol közvetlenül, hol áttételesebben foglalkoznak a szorongással és a stresszel.
Ehhez kapcsolódva hangsúlyossá válik a (művészeti) munka egzisztenciálisan kiszolgáltatott jellege, a művészként való elhelyezkedés és az önreprezentáció nehézsége, valamint a tágabb értelemben vett létbizonytalanság kérdésköre is. Másfelől részben egyéni, részben közösségi rítusokat, megoldási javaslatokat mutat be a kiállítás, amelyeket a művészek hol követendő példaként, hol pedig kritikusan értelmeznek. Az alvás és pihenés fontosságának visszahódításától kezdve a különböző meditatív, távol-keleti praxisokon át, a társadalomból kivonuló, közösségi modellek kialakításáig a tárlat a válaszok heterogenitását helyezi előtérbe.
Az Eddig minden rendben című kiállítás kapcsán Gadó Flórától, a kiállítás kurátorától azt is kérdezzük, honnan a cím, mire utal; a félelem, a mindennapi szorongás hogyan vált meghatározóvá a kiállítás korábban már elkészült anyagában; a felkért művészek honnan érkeztek, és van-e közös szimbólum az alkotásaikban?
Újra Spirit Színház
Saját játszóhelyen, a Margit híd budai hídfőjénél várja látogatóit a 2011-ben alakult Spirit Színház. A kezdetek óta egyedi repertoár kialakításán dolgoznak, az elmúlt évek alatt több ősbemutatót is létrehoztak. Az emberi sorsok, drámák, a hibáinknak mutatott ironikus tükör éppúgy előadásaik része, mint a szerelem, a komédia vagy épp a zene. A kevés szereplős előadásokat a Spirit Színház igyekszik eljuttatni a nemzetközi közönséghez is, hogy a kultúrát házhoz vigye, élményt adjon és szórakoztasson. Előadásaikban az emberi kapcsolatokra, a problémamegoldások eszközeire, az önismeret fontosságára fókuszálunk. Így lesz ez július 28-án is, amikor Hegyi Barbarával és Schlanger Andrással a főszerepben Helen Wildfell A lányom pasiját szeretem című darabját láthatjuk. A kamaraszínház jellegzetességeiről, az édesbús komédiák szerethetőségéről és arról, hogy vajon mennyire bonyolult dolog a színházcsinálás, Schlanger András színész-rendezővel beszélgetünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. július 26-án, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
