A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása július 18-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Árendás Péterrel, Kesselyák Gergellyel, Őze Áronnal és Szatmári Judit Annával.
Kárpát-medencei Prímásverseny
A balatonfüredi Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, közéleti szereplői nyaranként találkoztak. 2013-tól az Anna-bál kísérőrendezvényei közé tartozik a Kárpát-medencei Prímásverseny is. Balatonfüred Város Önkormányzata, a Hagyományok Háza és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke a 2020-ban megrendezendő Anna-bál kísérőrendezvényeként prímásversenyt hirdet hagyományos magyar népzenét játszó hegedűsök számára. Pályázhat minden, a táncházmozgalomban tevékenykedő, illetve az autentikus magyar népzenei hagyományt ápoló hegedűs, aki a verseny napjáig betöltötte a 16., de még nem töltötte be a 35. életévét.
A nyilvános színpadi versenyt a balatonfüredi Anna-bál előtti héten, a keddi és a szerdai napokon tartják. A zsűri tagjai a magyar népzene elismert szakemberei, illetve a magyarországi népzenei mozgalom kiemelkedő prímásai. A zsűri elnökét, Árendás Pétert arról is kérdezzük, a prímások voltaképpen mit képviselnek, miért fontos szakmai képzésük; mitől lesz valaki jó prímás; az elmúlt évek versenyei során felfedeztek-e kimagasló tehetséget; a prímások hogyan hatottak a magyar zenei életre; és mi lesz az idei megmérettetés helyszíne és érdekessége?
Bánk bán a Cooperával
2020-ban új Bánk bán-produkciót hoz létre a Coopera és partnerei. A darabot több mint 100 alkalommal tervezik színpadra állítani a következő három évben itthon és külföldön egyaránt. Az emblematikus nemzeti opera augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz látható operát Vidnyánszky Attila rendezésében, a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, kórusa és balettkara közreműködésével. A címszerepet Molnár Levente énekli, a főbb szerepekben Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos és Boncsér Gergely lépnek színpadra.
Kiegészítő programként, a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve egy utazó kiállítással egészül ki az előadás, amely az opera és dráma több mint 200 éves történetét mutatja be a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőtéri fogadóterében, a „kerengőben”. A Bánk bán-előadás karmesterét, Kesselyák Gergelyt arról is kérdezzük, hogyan kapcsolódik a hamarosan látható előadás a gyökerekhez, az eredethez; mi volt az, ami az idők folyamán változott és mi az, amit most láthatunk; hogyan és mit tanulmányoztak, mi volt számára a legizgalmasabb a felkészülésben; a zenedramaturgia pontosan mit jelent, és a Bánk bán ebből a szempontból milyen zenetörténeti szakaszokat mutat fel az elmúlt 200 évből?
Valami csajok
Neil LaBute amerikai író, forgatókönyvíró, rendező első filmje, a Férfitársaságban elnyerte a Filmmakers Trophy nevű díjat az 1997-es Sundance Film Festivalon, valamint a New York-i filmkritikusok köre által odaítélt, a legjobb elsőfilmesnek járó díjat. Majd amikor a mozik vetíteni kezdték, kiderült, hogy a film nemcsak a kritikusok körében sikeres, hanem a közönség is szereti. A Gyere! Csere! című második filmjét 1998-ban mutatták be, és szintén nagy elismerést váltott ki mind a kritikusok, mind a nézők körében. Színdarabokat is ír, illetve, a Dracula- és Woyczek-átdolgozásait hazai és külföldi színpadokon egyaránt játsszák.
Neil Labute 2005-ben írt Valami csajok című komédiáját még abban az évben bemutatták Londonban, 2013-ban pedig film készült belőle. Magyar nyelven játszották Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron. Magyarországon a Rózsavölgyi Szalonban láthattuk először. Az előadás különlegessége, hogy a komédia négy különböző női karakterét ugyanaz a színésznő, Pokorny Lia játssza, Őze Áron pedig egy középkorú férfit alakít, aki elhatározza, hogy újra találkozik élete meghatározó szerelmeivel. Őze Áronnal aról is beszélgetünk, miért izgalmas Neil LaBute írói munkássága és ez a darabja; de szó esik a nyár és az évad további részéről is.
Ragyogj! – Divat és csillogás a Kiscelliben
A divat az emberi kommunikáció alapvető eszköze, önmagunk megkülönböztetésének igénye pedig az öltözködés egyik mozgatórugója. Minden, ami csillog, így magára vonzza a tekintetet, ezt a célt szolgálja. A Kiscelli Múzeum Ragyogj! – Divat és csillogás című kiállításán egyaránt láthatók 18. századi ruhák, de akár napjaink különféle alkalmakon viselt öltözékei, amelyek a társadalmi és életmódbeli változásokat is tükrözik. Erzsébet királyné esküvői ruhájának uszálya, Medveczky Ilona fellépőruhája vagy a USE designer darabjai mind csillognak és mind mást jelentenek.
A kiállítás bemutatja a csillogó ruhák jelentésének változását a társadalomban is: ami egykor a hatalom és uralkodás szimbóluma volt, az a 20. század második felétől egyre inkább az egyéniség kiemelésére szolgál. „Az estélyi ruhákon az egyre fényesebb világítással párhuzamosan lett jelentősége a dekoratív, fénylő elemek használatának. A korszakban a divatot Párizsból, „a fény városából” diktálták, és az haute couture rendszeren keresztül terjesztették a nagy szabócégek. A legjelentősebb Charles Frederick Worth szalonja volt. Ő előkelő megrendelői érdekében még arra is gondolt, hogy salon de lumiére néven egy külön termet rendezzen be, ahol a mesterséges világítást imitálta az estélyi ruhák próbájához” – mondja Szatmári Judit Anna, a Ragyogj! – Divat és csillogás című tárlat kurátora, akit arról is kérdezünk, hogyan vált Párizs a divat központjává; kik és miért válhattak az elmúlt évszázadok társasági életének meghatározó alakjaivá; itthon hogyan viszonyultunk mi magyarok a csillogáshoz; mennyire fogadja el a magyar társadalom a fényűzést, a luxust, és kik képviselik ezt ma; illetve hogyan kapcsolódnak össze a tárlat főbb elemei?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. július 19-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
