Vásáry Tamás csodagyerekként kezdte pályafutását, mint zongorista nyolc évesen adta első hangversenyeit. Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka, Kodály Zoltán tanári útmutatása és szinte apai gondoskodása. A Portré következő adásában, auguszus 17-én 15 órától Vásáry Tamás felvételeiből válogatunk. Az adás ismétlése szerdán 22, pénteken 14 órától hallható.
Kodály elismerését mi sem példázza jobban, mint hogy a fiatal zongoraművészt Steinway-zongorával ajándékozta meg diplomakoncertje előtt, és maga mellé vette szolfézstanárnak akadémiai tanulóévei után. Kodály nagyrabecsülését fejezte ki azzal is, hogy a zenetudományi tanszak szolfézstanulóiból osztályának felét fiatal kollégájára bízta. Később azonban a sűrűsödő hangversenyek, külföldi fellépések és versenyek oly mértékben lekötötték a zongoraművész idejét, hogy a tanítást abba kellett hagynia.
1956-tól kezdve művészi karrierje a külföld, a nemzetközi elismerés felé vezetett. Sikersorozatának első állomása 1960-ban a londoni Royal Festival Hall volt, hangversenyeivel párhuzamosan Liszt-felvételeket készített a Deutsche Grammophonnál. 1971-től kezdve karmesterként is dobogóra lép, vagy a zongora mellől dirigál. Először a Bournemouth Sinfonietta fő karmestere, majd 1979-tól 1982-ig a Northern Sinfonia zeneigazgatója. Közben vendégkarmesterként is fellép többek között a Londoni Filharmonikusokkal, a Londoni Szimfonikusokkal, a New York-i Filharmonikusokkal. 1972-től kezdve rendszeresen hazajár, 1993-tól nagyrészt Magyarországon él, miközben svájci állampolgár és londoni lakos.
1993-tól 2004 a Magyar Rádió Zenekarának fő-zeneigazgatója majd 2004-től örökös tiszteletbeli fő-zeneigazgatója. A zenekarral sikeres vendégszerepléseket adott Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Belgiumban és Hollandiában. A dél-amerikai vendégszereplés alkalmával Rosztropovics játszotta Dvořák és Sosztakovics versenyeinek szólóját.
