A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása szeptember 26-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bérczes Lászlóval, Osvárt Judittal, Strausz Kálmánnal és Weiler Péterrel.
Bérczes László beszélgetőkönyveinek sorozatában új kötet jelent meg, ezúttal Mucsi Zoltánról. Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről. Kis színháztörténet nagyszerű szereplőkkel: feltűnik Scherer Péter (Pepe), az elengedhetetlen társ, illetve nagyszerű alkotók, mint Jancsó Miklós vagy Cseh Tamás. Hogyan lehet apának lenni, ha örökösen próbákra és előadásokra jársz, mit jelent felelősnek lenni gyerekekért, elvállalt feladatokért? Mennyi munka megy bele egy szerepbe; hány próbálkozás, hány kudarc vezet egy autentikus szerepmegformáláshoz? Aki felnyitja ezt a könyvet, nem pusztán egy beszélgetésbe, hanem egy sorsba lép. Egy férfi sorsába, egy színész sorsába, egy apa sorsába.
Bérczes Lászlótól azt is kérdezzük, az újságíróiskolákban tanított technikákhoz képest ő maga hogyan kezd hozzá egy ilyen típusú mélyinterjúhoz; egy negyvenéves barátság állomásai mellett hogyan rajzolódik ki a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek Magyarországa, és vajon megismerhetjük-e egy picit Mucsi Zoltánt, vagy a titok, titok marad?
„Tartsd körforgásban!” – ez az idei Budapest Design Week mottója, amit a vírushelyzethez alkalmazkodva október 1. és 11. között hibrid formában rendez meg a Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. 2020-ban a klasszikus helyszínek mellett az online térben is lesznek programok. A fesztivál eseményei azokra a modellekre koncentrálnak, amelyek bemutatják, hogy a design milyen sokféle eszközzel járulhat hozzá egy fenntarthatóbb jövő kialakulásához. A rendezvénysorozat idén is két fő programtípusból épül fel, ezek a saját fejlesztésű tartalmak és programok, valamint a külső partnerek által szervezett, a Budapest Design Weekhez csatlakozó programok. A 21. században a design a kifejezéstől egyre inkább a fenntarthatóság felé mozdul el, számos irányzat, jelenség próbál választ adni társadalmi, gazdasági és ökológiai értelemben is az emberiség előtt álló kihívásokra. A 17. Budapest Design Week ezért a körforgásos gazdaság (a circular economy) fontosságára és annak kimagasló szerepére kívánja felhívni a figyelmet. A világ egyik legfontosabb problémája most a fenntarthatóság kérdése, melynek kiemelt aspektusa az egyszerű újrafelhasználáson túlmutató, annál komplexebb megközelítést alkalmazó körforgásos gazdaság. Ebben fontos szerepet játszanak, játszhatnak a designerek, hiszen a design olyan multidiszciplináris megközelítés, amely számos eszközzel hozzá tud járulni a fenntarthatóbb jövő kialakításához – mondja Osvárt Judit, a programsorozat szakmai vezetője, a Magyar Formatervezési Tanács tagja, akitől azt is kérdezzük, mit jelent pontosan a körforgásos gazdaság, hogyan hatja át a mindennapjainkat, illetve a művészek, dizájnerek munkáit, gondolkodását; melyek azok az innovációk, amelyekről már most lehet tudni, hogy nemcsak a látogatóknak jelenthetnek élményt, de a világ számára is izgalmasak lehetnek; kiket várnak idén a fesztiválra; értjük-e, tudjuk-e, hogy a körforgásos anyaghasználat akár a divatban, akár a napi használati tárgyainkban is ott van? Az idei fesztivál eseményein túl beszélgettünk a Nyitott Stúdiók programról is.
Strausz Kálmán karmester, a Honvéd Férfikar vezető karnagya, művészeti vezetője, Liszt- és Bartók– Pásztory-díjas, Lajtha László-díjas művész, a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa nemrégiben ünnepelte 70. születésnapját. Zenei tanulmányait Gyulán, Esztergomban és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte Vásárhelyi Zoltán és Párkai István növendékeként. 1974-től a Magyar Rádió szerkesztője volt, majd 1977-től a Budapesti Ifjúsági Kórus karnagyaként és a Magyar Televízió klasszikus zenei osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1984-től 1991-ig a Debreceni Kodály Kórus művészeti vezetőjeként dolgozott. Kórusaival számos versenyen szerzett első díjat és kiemelkedő helyezéseket. Lemezeket, tv- és rádiófelvételeket készített.1988-ban létrehozta a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyt. Vendégdirigensként járt Németországban, Hollandiában, Svájcban, Olaszországban, Belgiumban, Izraelben, Japánban és az Egyesült Államokban. Dolgozott a Salzburgi Ünnepi játékokon is. Számtalan világhírű dirigenssel és együttessel dolgozott együtt. 1992 és 2008 között a Magyar Rádió énekkarát vezette. 1998-ban két kategóriában is Grammy-díjra jelölték. 2000 márciusában a Spanyol Nemzeti Rádió Énekkarával adott nagysikerű hangversenyt Madridban, amelyet további spanyolországi meghívások követtek. Mesteriskolákat vezet Olaszországban, Németországban és az Egyesült Államokban, emellett állandó tagja számos nemzetközi kórusverseny zsűrijének Európa-szerte. 2010-ben lett a Honvéd Férfikar vezető karnagya és művészeti vezetője.
Strausz Kálmánnal arról is beszélgetünk, mire a legbüszkébb eddigi szakmai pályáján és magánemberként; kik azok a karmesterek, akiket nagyra tart; a férfikórusokban énekelni és hallgatni egyaránt különleges dolog, de karnagyként hogyan látja, miért annyira fontos a férfikar, mitől válik különlegessé a kóruséletben; illetve mit tart a legfontosabbnak karmesterként?
Weiler Péter képzőművész, író, a Chelsea Hotel történetének kutatója új kiállítási anyaggal jelentkezett. A Hotel elképesztő lakóiról készült új akrilfestményeiből 2020. szeptember 24-én nyílt kiállítás a Budapestee ipari csarnokban, a Dózsa György út 50. alatt. A Chelsea Hotelben annyi művész, alkotó és világsztár szállt meg az elmúlt 135 évben, hogy az épület mára jogosan viseli a legendás jelzőt. A Chelsea New Yorkban, azon belül is Manhattanben található, a hetedik és a nyolcadik sugárút között. 1883 és 1885 között építették, a maga 12 emeletével pedig akkoriban a város legmagasabb épületének számított. Egy magyar család 1921-ben Amerikában kezdett új életet. 1939-ben hitelből megvásároltak egy épületet New Yorkban, ami az elkövetkező 40 évben sok ezer másik ember életét változtatta meg. A magyar Bard család nem csak működésében különleges Chelsea Hoteljében a legkülönbözőbb művészek találtak otthonra: híresek és szegények, kezdők és befutottak. Stanley Bard úgy válogatta össze a lakókat, hogy a diverzitás, az elfogadás és a tolerancia érvényesülhessen minden esetben. Kezdtek itt új életet emigráns művészek (Milos Forman Csehszlovákiából emigrálva, Halász Péter és társulata, mielőtt a szomszédban lévő híres Squat színházat elindították); híres, vagy csak később azzá váló írók (Arthur Miller – egy időben Marylin Monroe-val az oldalán, Jack Kerouac vagy Allen Ginsberg), a legkülönbözőbb zenészek (Bob Dylan, Janis Joplin, Leonard Cohen, Jimi Hendrix, Patti Smith és Sid Vicious) és persze más művészek (Andy Warhol, Jackson Pollock, Christo, Robert Mapplethorpe).
Weiler Péter a mostani tárlat apropóján arról is mesél, ki volt tulajdonképpen Stanley Bard, a Chelsea Hotel menedzsere, és egy teljesen más közegből érkezve hogyan tudott ilyen szubkultúrát kialakítani; mikor járt először a Chelsea Hotelben, és mi az, ami máig lenyűgözi? Párizs is több ilyen, a Chelsea-hez hasonló squattel rendelkezik, és mindig vonzza a látogatókat – de vajon miért? Lehet-e vonzó a társadalmon kívüliség?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. szeptember 27-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.