A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása szeptember 19-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bokros Lászlóval, Borbély Mihállyal, Szentpéteri Enikővel és Zombola Péterrel.
Lehet-e okosan élni? címmel különleges könyv jelent meg, amelynek szerzőpárosa mester és tanítványa: Valentini Zsuzsa és Bokros László. Valentini Zsuzsa tanárként dolgozott az elmúlt évtizedekben, közben tudományos ambícióit is megélte, doktori disszertációját Radnóti Miklós költészetéből írta. Később több szakcikket és tankönyvet is írt. Gyermekkori vágya volt a szépírás, amelyet novellákkal kezdett, majd kisregényekkel folytatott. Eddig több mint tíz kötete jelent meg, egyebek mellett a Borregény, a Gyerek.kór, az Ilyen vagy, Amerika, vagy a Miért? Tanítványa, Boros László zenész, a Jazzy Rádió Jazzy Hungaricum című kulturális műsorának szerkesztője több mint tíz éve és szintén író. Könyvei között népszerű az Összetört, az Energia vagy a Lordok háza.
Ketten együtt írták meg tehát a Lehet-e okosan élni? című kötetet, amelynek kapcsán a tanítványt kérdezzük arról, hogy kivételes-e, ha egy tanár ennyire meghatározza az életünket; a mostani helyzettel kapcsolatban sok interjú készített neves előadókkal, szerzőkkel, mi volt a konklúziója; a most megjelent könyvnek mi az alapgondolata?
A Borbély Műhely az ezredforduló táján alakult, a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, Artisjus-, Szabó Gábor- és Liszt-díjas, a Vujicsics együttes tagjaként pedig Kossuth- és Prima-díjat is elnyert Borbély Mihály vezetésével, hasonló szellemű és gondolkodású muzsikusok csatlakozásával. Improvizatív zenéjüket a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát-medence és a Balkán népzenei örökségének ötvözése jellemzi. 2004-ben eMeRTon-díjat kaptak „Az év jazz együttese”-ként. Hazai és európai koncertjeik mellett kétszer is nagy sikerrel szerepeltek Mexikóban. Eddig öt albumuk jelent meg a BMC kiadó gondozásában, amelyek közül kettő – a Meselia Hill és a Gyere hozzám estére – a hazai Gramofon szaklap kritikusi szavazásán elnyerte „Az év magyar jazzlemeze” díjat. Borbély Mihály számára a tanítás életének és zenefilozófiájának fontos eleme, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének tanára, emellett olyan rangos helyeken tartott kurzusokat, mint pl. a Birmingham Conservatory, a Royal Academy of Music – London, a Conservatoire de Lyon vagy a Szombathelyi Bartók Szeminárium. Borbély Mihály és zenésztársai – Tálas Áron, Horváth Balázs és G. Szabó Hunor – szeptember 25-án adnak koncertet a Wesselényi 17-ben.
Borbély Mihállyal arról is beszélgetünk, mi a legfontosabb számára abban, hogy koncertet ad és találkozik a közönséggel egészen közelről; mi volt eddigi pályafutása legnagyobb dicsérete; hogyan látja a magyar jazz szerepét a világban; illetve a magyar és balkáni népzenei elemek ötvözése a jazz elemeivel hogyan tudnak ennyire harmonikusan működni?
Magyarország legrégebbi botanikus kertje, az ELTE Füvészkert 8.000-nél is több növényfajt tár a nagyközönség szeme elé. A nyolcadik kerületben húzódik meg az a csodálatos botanikus kert, amelynek története az 1700-as évekig nyúlik vissza és fénykorában több mint 12.000 fajt tartottak itt. Bódító illatú japán cseresznyefák, a város legnagyobb tavirózsái és persze különleges épületek, szobrok, megannyi történet. 2017 óra FűFa Tankert néven működik itt egy élményalapú tanoda, ahol a gyerekek virágültetés közben is szerezhetnek információkat a városi zöldfelületekről. Szeptember 27-én Épített titkok – A Füvészkert épületei és szobrai címmel különleges sétán vehetünk részt, amelynek során feltárul a Füvészkert kevésbé ismert oldala. Kiderül, hogy melyik nemesi családhoz tartozott egykor a mai igazgatósági épület? Hol volt régen a Kert főbejárata? Hol található a magszoba, és mi van benne? Hogyan nyerte el mai formáját a műemlék Pálmaház? Ki volt Fekete József?
A séta szakvezetőjét, Szentpéteri Enikőt arról is kérdezzük, az évszázados fák és a gyönyörű üvegház mellett általában mi érdekli leginkább a látogatókat; a városi ember számára mi a legérdekesebb a növények, fák, virágok birodalmában; az épített környezet mit jelentett egykor, egy-két évszázaddal ezelőtt, és ezek a szimbólumok hogyan jelennek meg most?
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben március 25-én, Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra a Bartók–Pásztory–díjjal kitüntetett két művész – egy hangszeres zenész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, és 1984 óta minden esztendőben egy-egy magyar anyanyelvű előadó és zeneszerző kaphatja meg. Idén a kitüntetettekről határozó kuratórium – amelynek elnöke a Zeneakadémia mindenkori rektora, jelenleg Dr. Vigh Andrea, tagjai pedig az intézmény oktatói: Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző; Dr. Kutnyánszky Csaba karvezető; Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész; Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester; Hőna Gusztáv Liszt-díjas harsonaművész; valamint Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész – a díjat Kelemen Barnabás hegedűművésznek és Zombola Péter zeneszerzőnek adományozta. Zombola Péter 1983-ban született Budapesten. Zeneszerzői tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte Kocsár Miklós és Csemiczky Miklós növendékeként, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán 2006-ban kapta meg kitüntetéses zeneszerző diplomáját, egy évvel később pedig – szintén kitüntetéssel – a zeneelmélet-tanári oklevelet. 2010-ben szerezte meg doktori fokozatát, 2018-ban pedig habilitált a Zeneakadémián. Számos művét mutatták be a legrangosabb magyar és nemzetközi fesztiválokon. Kortárs zenei és kortárs művészeti kurzusok állandó résztvevője, kísérőzenéket ír magyar és külföldi filmekhez, emellett színházi zenét, reklámzenét és egyéb alkalmazott zenéket komponál, valamint szakmai szervezeteknek is aktív tagja. Alkotói munkássága fókuszában a kórus- és zenekari művek, valamint az oratorikus és színpadi kompozíciók állnak. Ezek közül kiemelkedik a 2012-ben bemutatott Requiem, a 2015-ös Passió, valamint a 2019-es Echo című opera. Több ösztöndíjat is elnyert, elismerései között van a Vántus István Zeneszerzőverseny 1. díja, a Junior Prima Díj, valamint az Erkel Ferenc-díj. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Egyetemen, dolgozott a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek művészeti vezetőjeként, 2018 óta pedig a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának egyetemi docense.
Zombola Pétertől azt is kérdezzük, Bartók, akinek nyilvánvalóan óriási hatása van a magyar és egyetemes zenetörténetre, hogyan hatott az ő életére; a mai kor zeneszerzője milyen attribútumok mentén alkot; illetve mit jelent számára az alkotói szabadság, és mit keres a zenében ennyi év elteltével is?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. szeptember 20-án, vasárnap este 7 órától kerül sor.
Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
