A huszadik század első felének nőírói közül (újra) felfedezett Kádár Erzsébet (1901–1946) a történelmi nevet viselő Csernovics család, oldalágon Csernovics Arzén ipeki pátriárka leszármazottja. Az elmagyarosodott, ősi szerb család nagy formátumú személyiségekben gazdag története a huszadik század elején roppant meg, a gazdag arisztokraták néhány generáció alatt dzsentrivé süllyedtek. A család egyszerre ad tartást és jelent terhet, s mindez elég ahhoz, hogy a festőnek induló Csernovics Erzsébet – anyja nemesi előnevéből – a Kádár írói álnevet válassza.
Kádár Erzsébet különleges pályaja két részre tagolódik: tíz évig festészettel foglalkozott, majd az írásra váltott. Dráma- és regényírásba is kezdett, kétszer megkapta a Baumgarten-díjat, de íróként már nem teljesedhetett ki a korai halála miatt.
Festői tehetsége már fiatalon megmutatkozott. A felfelé haladó pályaívet előbb az új, trianoni határok meghúzása törte meg, a család elveszítette a vagyonát, kénytelenek voltak Budapestre költözni. Két hónapig még a Nyugati pályaudvar egyik vasúti kocsijában laktak, majd 1922-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Három évig Szőnyi István tanítványa volt, majd Aba Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla következett, a húszas évektől már egyre több kiállításon szerepelt.
Csernovics Erzsébet megfestette a csábosan pózoló Szentendrét – mintha Szentendrén dőlne el, melyik vonzalmának, tehetségének engedjen.
Festményhagyatékának nagy része Szentendrén készült vagy szentendrei tájat, városképet ábrázol. Későbbi írásaiban is gyakran megjelennek festészetének legfontosabb témái, ezek közül a legjelentősebb a nagyregény felé utat nyitó Szentendre-portré, az Egy város modellt áll című, amely a várost egy festő szemével láttatja.
A megélhetést keresve 1931-ben illusztrátorként helyezkedett el a Budapesti Hírlapnál, és ekkortól kezdődik el nála a pályaváltás. Eleinte csak rajzolt, később ironikus képaláírásokat is csatolt a grafikáihoz, majd tárcákat kezdett írni, végül az írás kiszorította a festészetet.
Újságírói szövegeit később novellák követik – élete nagy szerelme, Illés Endre hatására érik novellistává. 1936-ban a Nyugat novellapályázatán díjazták, innentől kezdve csak az írással foglalkozott. Fokozatosan bekerült az irodalom belső köreibe, Babits biztatta. Első és egyetlen novelláskötete a Harminc szőlőskosár 1944-ben jelent meg, épp a legrosszabbkor. Amikor berobbanhatott volna, épp dübörgött a világháború, majd két év múlva történt a szerencsétlenség: gázszivárgásban meghalt 45 éves korában.
Az Egy írónő modellt áll – Szentendrén kiállításban látható kvalitásos képzőművészeti és erőteljes írói anyag plasztikussá teszi Kádár Erzsébet izgalmas alakját.
A kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. június 23. – 2020. augusztus 23. között megrendezett tárlat szentendrei adaptációja.
