A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása szeptember 12-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bajnay Beátával és Tarsoly Krisztinával, Goda Gáborral, Oszkó-Jakab Natáliával és Pataki Ferenccel.
A változatlanság hullámhossza címmel táncszínházi előadást láthatunk szeptember 20-án a Várkert Bazárban. Vajon van-e hatásunk mások életére? Hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni? Van-e elég bátorságunk változtatni saját életünkön a kényszerű szembesülés után? Egyáltalán vezet-e ez bárhová, vagy minden csak törvényszerűen ismétli magát?
Ezeket a kérdéseket feszegeti a Szepes Mária azonos című regénye alapján készített előadás, a moderntánc, a néptánc és a flamenco szenvedélyes őselemeit alapul véve. Az előadást ihlető Szepes Mária-regény 1986-ban jelent meg. Kiadását azért engedélyezték, mert a szerző science fiction formába rejtve írta meg az egyén és a társadalom egymásra hatását, fejlődését vagy épp nem fejlődését.
Akkoriban ez a regényforma adott lehetőséget a társadalomkritika megfogalmazására, hiszen általa a történetek sosem hazánkban, hanem egy fiktív helyen, vagy akár egy idegen bolygón játszódtak, általában a jövőben. A darab főszereplője egy fiatal férfi, akinek a magánélete totális válságba jutott. A körülötte és vele élő nők fogságában szenved, menekülni szeretne megoldatlan problémái elől. Hirtelen jött agyvérzése lehetőség ad neki a feledésre, ám a kóma sötétjében is felvillannak élete női, és úgy tűnik, nincs számára kiút, önáltató hazugságai kíméletlenül utolérik.
Az Aldebaran Kompánia előadásának főszerepeit két meghívott színművész, Huszárik Kata és Kaszás Gergő játsszák. A darab különlegessége, hogy nonverbális és verbális elemek egyaránt megjelennek benne – bár a regényből kevés szöveget emel át, ezek a részletek kifejezetten fontos elemei az előadásnak. A különleges előadásról a koreográfus-rendező Bajnay Beátával és a társrendezővel, Tarsoly Krisztinával beszélgetünk.
Goda Gábor Cseppkánon – Hogy vagy, Herakleitosz? című darabja a sokéves művészi munka során felmerült és körbejárt kérdéseket, aforizmákat, toposzokat és mítoszokat értelmezi újra. Olyan kortárs táncelőadás, amely magában hordozza az Artus Társulat ars poeticájának, szellemiségének esszenciáját, ugyanakkor az alkotóknak is segít emberi és szakmai fejlődésüket összegezni és egyben új utakat nyitni. Az előadásban egy 17 tagú kórus hangáradatával vegyül a Tai Chi Chuan művészete, közben egy képzeletbeli párbeszéd tanúi lehetünk Hérakleitosz és Goda között – Artus-nyelven. E három műfaj segítségével az előadás olyannak tűnhet, mint egyetlen mozdulat, egyetlen hang, egyetlen kép folyamatos átalakulásban. Goda Gábort, az Artus Társulat és a Cseppkánon megálmodóját arról is kérdezzük, kit és mit képvisel számára Herakleitosz, és mikor kezdődött kettejük szellemi kapcsolata; a Cseppkánon mely szimbólumokkal érzékelteti az idő és az időtlenség állandóan visszatérő kérdését? Herakleitosz az emberi tudattól független anyagi valóság létezését hangsúlyozza, az ellentétek szerepével kapcsolatos kutatásai miatt pedig a dialektika előfutárának is tekintik: mit mond ő, és mit mond a ma embere?
A Zempléni-hegység templomai, udvarai, kastélytermei, nemesi kúriái, dűlői és egyszerű parasztházai néhány napra fesztiválhelyszínekké változnak Tállyán. Ami Nyugat-Magyarországnak a Művészetek Völgye, az kíván lenni a kelet-magyarországi régió számára a Kerekdomb Fesztivál. Egy olyan hiánypótló közösségi esemény, amely összművészeti, turisztikai és borélményt nyújt, s teszi mindezt magas színvonalon, a falunapokon és szüreti vigasságokon messze túlmutató minőségi programkínálattal, az összművészetiséget és helyi értékek megőrzésének gondolatát középpontba állítva. A Kerekdomb Fesztivál egyre színvonalasabb programkínálatával két év alatt többszörösére növelte látogatóinak számát. A jazz és blues programok mellett irodalmi, színházi és gyermekprogramokkal is találkozhatunk, de a borélmény is nagy hangsúlyt kap. Oszkó-Jakab Natáliával, a Kerekdomb Fesztivál igazgatójával beszélgettnk arról, hogy mitől válhat különlegessé a fesztivál a sok-sok színvonalas programsorozat között; illetve mi az a misszió, az az élmény, amelyet csak Zemplén és Tállya adhat a látogatóknak?
A Hogy szeret a másik lan Ayckbourn vígjátéka Göttinger Pál rendezésében. Egy másik Orlai Produkció, az Irodai patkányok című zenés vígjáték Kocsis Gergely rendezésében egy ablaktalan munkahelyi irodába kalauzolja a nézőket. Mindkét előadásban szerepel Pataki Ferenc, akitől azt is kérdezzük, mi az, amit igazán kedvel a humorra alapozott előadásokban; ha valami vicces a színész és a néző számára is, milyen egyensúlyra kell törekedni; mit kell benne komolyan venni? Ugyanakkor az októberre tervezett Apád előtt ne vetkőzz már egy egészen más műfaj, amely transzgenerációs sebekkel foglalkozik, olyan torz családi mintákkal, amelyet valakinek meg kellene szakítani. Ez a darab mély és fájdalmas témát érint: hogyan lehet itt átlényegülni?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. szeptember 13-án, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
