Ruttkai Éva Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész 1927. december 31-én született és 1986. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Blogunkban emblematikus színházi alakításait elevenítjük fel az 1950-es évekből.
A Nemzeti Színház időszaka (1948-1951)
Az államosítás körüli időszakban (1948-1949) erősen a Nemzeti Színház táján szerveződik a budapesti színházi keménymag. Ruttkai Éva 1948-1951 között szerepel itt, többek között Gábor Miklós, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Ferrari Violetta, Bessenyei Ferenc, vagy Ilosvay Katalin partnereként.
A Major Tamás által vezetett teátrumban olyan előadások során kap lehetőséget tehetségének kibontakoztatására, mint A fösvény (Marianna), a Vassza Zseleznova (Ludmilla), a Hatszáz új lakás (Nagy Klári), vagy A revizor (Marja). Legnagyobb alakítása ebben a rövid, afféle átmeneti periódusban az Ármány és szerelem Miller Lujzája (amelynél kettős szereposztásban lép fel Ferrari Violettával).
Magyar Néphadsereg Színháza
Ruttkai otthona mindig is a Vígszínház (amely 1961-ig a Magyar Néphadsereg Színháza nevet viseli). 1951-ben szerződik ide, s itt is marad egészen 1986-ig, élete végéig. Az ötvenes évek színházi miliője Ruttkai Éva számára a történelmi, a klasszikus és a modern darabok harmonikus váltakozása. Új generációs Johannaként korszakalkotó felfogásban formálja meg az orléans-i szűz forradalmi vezéregyéniségét az elavult politikai és társadalmi rendszer ellen, G. B. Shaw darabjában – közvetlenül az ’56-os események előtt…
Az évtizedet a csehszlovák modern drámairodalom fenegyerekének, Pavel Kohutnak slágerdarabjával, az Ilyen nagy szerelemmel, Arisztophanész klasszikusával, a Lüszisztratéval, valamint a Háború és béke nagysikerű színpadi adaptációjával zárja.
A Kossuth-díj (1960)
Ruttkai mindössze harminchárom évesen kapja meg a magyar kultúra nagyérdemű kitüntetést, számos remek film- és színházi szerep után. „A drámairodalom legszebb nőalakjai sorakoznak mögötte, azonosulnak vele, nagy elődök avatott követőjével. S Ruttkai Éva tudatos tehetséggel, alázatosan szolgálja őket és íróikat – a színházat, a művészetet. (…) A tegnapot és a mát jutalmazza ez a Kossuth-díj s a holnapot is, új alakításokat s megannyi újabb varázslatot. S egy kicsit a mai színház lelkét és az örök színház varázslatát, melynek egyik legtehetségesebb ihletője ő.” – Demeter Imre: Ruttkai Éva. In: Film Színház Muzsika, 1960/ 12. 12-13. ADT.
Fontos előadások és szerepek, bemutatók az ’50-es években:
- Foster ezredes bűnösnek vallja magát / Lya Aodi Yang / 1952. október 11.
- Cyrano de Bergerac / Roxan / 1952. december 18.
- Zrínyi Ilona / 1954. november 25.
- A néma levente / Zilia Duca/ 1955. január 14.
- Szent Johanna / 1955. november 25.
- Sirály / Nyina / 1956. február 24.
- Makrancos hölgy / Katalin / 1956. október 12.
- A hattyú / Alexandra / 1957. március 16.
- Naplemente előtt / Inken / 1957. december 14.
- Ilyen nagy szerelem / Lida 1958. május 16.
- Lüszisztraté / Lüszisztraté / 1959. január 16.
- Egyedül / Varvara / 1959. május 26.
- Egy csepp méz / Jo / 1959. október 16.
- Háború és béke / Natasa Rosztova / 1959. december 12.
(Via Arcanum)
