A Ruttkai és kora blog következő három bejegyzésében olyan filmeket és – a forgatáshoz kapcsolódó – érdekességeket mutatunk be, amelyek élesen kapcsolódnak az 1956-os forradalmi eseményekhez.
Elsőként lássuk a Bán Frigyes által rendezett A császár parancsára című történelmi filmet, amelynek főhősnője a korának női sztereotípiáit meghaladó Kohlmayer Lotti, Ruttkai Éva alakításában. A teljes film ide kattintva érhető el.
„Kioltott lángok”
Az eredetileg 1955-ben forgatott film a francia felvilágosodás és forradalom magyar hatásairól, ezen belül is a Martinovics-féle összeesküvésről szól – egy regényes szerelmi szál kíséretében. Bán Frigyes (Rákóczi hadnagya, Szent Péter esernyője, Szegény gazdagok) ezúttal is igényes gárdával együttműködve közvetíti a magyar történelem egyik kiélezett és tragikus vonulatát. (A külső jeleneteket Sopronban vették fel, 1955-ben.)
Barabás Tibor (Állami áruház, Rákóczi hadnagya, Rab Ráby) írón feladata nem bizonyult gördülékenynek a forgatókönyvet illetően hiszen az aktuális politikai viszonyok megnehezítették a munkafolyamatot. Többször kellett újraírnia a scriptet, a nulláról indulva.
Az 1956 májusára elkészült színes film eredeti címe Kioltott lángok lett, s nagyszabású bemutatót szántak neki – ez azonban a forradalmi események miatt nem következett be. 1958-ban mutatták be végül az alkotást, megváltozott címen: A császár parancsára.
„A Kádár-kormány azután törhette a fejét, mi legyen a film címe? Hiszen ez is egy levert forradalomról szólt. A cím túlságosan veszélyes. Nem hívhatják „Kioltott Lángok”-nak. Leginkább szerették volna elsikkasztani az egész filmet, de túl sokat írtak már róla. A forradalom évfordulójára tervezték a bemutatót, de meggondolták, hogy ez nem lenne bölcs dolog. Végül bemutatják a közeljövőben
A „Császár parancsára” címmel. Úgy beszélnek a film bemutatójáról, hogy kioltották a lángokat, a császár parancsára.” – Kioltott lángok az Uránia moziban. Európai munkatársunk jelentése. In: Délamerikai Magyarság, 1958/ 3872. 5. ADT
Lotti és a többiek
Ruttkai Éva ebben a filmben Kohlmayer könyvkereskedő lányát, az öntudatos, Bécsben tanult, olvasott, a felvilágosodás eszméiért rajongó ifjú hölgyet, Lottit alakítja, aki beleszeret a vele szellemi rokonságban álló, ám jóval korosabb Hajnóczy Józsefbe. Noha nem ez a legismertebb Ruttkai filmek egyike, alakítása elementáris erővel hat alakítása a nézőre, amely szinte uralja a kilencven perces játékidőt.
„A film legnagyobb művészi élményét Ruttkai Éva Lotte alakítása nyújtja. A sugárzó tehetségű fiatal művészről évek óta mondjuk, hogy az igazán nagy színész ígéretét hordja magában: most már nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az ígéret beteljesedett.” – Majoros István: A császár parancsára. In: Népakarat, 1957/ 273. 4. ADT
Nem csupán az alakítás, hanem a téma is különleges, amelyben a független, harcos női prototípust reprezentálja. Nem játssza – éli szerepét, átütő erővel. A kitűnő casting továbbá olyan remek színészpartnereket hoz, mint például Pálos György (Martinovics Ignác), Kállay Ferenc (Sehy), vagy Somló István (Barco generális).
„Ruttkai Éva sajátos, egyéni bája maradéktalanul érvényesül Lotte alakjában.” – Hajdu Ferenc: A császár parancsára. Magyar történelmi film. In: Magyarország, 1957/ 41. 9. ADT
