November 9-én a Felhőkarcoló szerelemmel indul újra a FÉSZEK Filmklubja, ahol olyan magyar vonatkozású alkotásokat is műsorra tűznek , amelyek meghatározó jelentőségűek az egyetemes filmtörténet, filmipar területén.
Bár a FÉSZEK 1901-es megalakulásakor a film még korántsem volt olyan meghatározó műfaj, mint manapság, de a mozgófénykép szó megalkotója, Heltai Jenő rendszeres vendége volt a művészklubnak, így abban biztosak lehetünk, hogy már a hősidőkben sok szó esett a legfrissebb híradókról és egyéb újdonságokról a falak között.
A FÉSZEK mindig a szabadság helyét jelentette. Ahogy Galambos Tibor igazgató-főtitkár visszaemlékezett, „hivatalos engedélye a FÉSZEKnek ugyan nem volt, de a nyolcvanas években mégis az épületben működött az ország egyetlen művészklubja, ahol olyan „nyugati” filmeket is meg lehetett nézni, melyek nem jutottak túl a cenzúrán – illetve, amelyeket máshol nem vetíthettek. Akkoriban a Báthory utcában volt a Hungarofilm filmátvevő bizottsága, előfordult, hogy onnan tekercsenként hozták át a filmeket a klubba, majd vitték vissza, miután a fiatal filmesek megnézték. A vetítések hétfőnként 6, 8 és 10 órakor zajlottak, 1988-ig szinkrontolmáccsal.”
A FÉSZEK 2019 októberében két filmrendező, Török Ferenc, a FÉSZEK elnöke és Pálfi György, a FÉSZEK alelnöke kezdeményezésére újraindította a filmklubot. A 2020/2021-es évad november 9-én indul, és jövő nyárig a hazai és nemzetközi filmgyártás gyöngyszemeit tekintheti meg a közönség a Kultfilm kerekasztal-beszélgetéssel és a Darvas Kristóf zenész, zeneszerző közreműködésével létrejövő Némafilm zongorakísérettel sorozatokban.
A némafilmeket gyakorlatilag kivétel nélkül élőzenei kísérettel vetítették: a világ első filmbemutatóját is zongora kísérte Párizsban, 1895-ben; a legtöbbször improvizált zene teremtette meg a történet atmoszféráját, de a zenekari közreműködéssel effektnek is beillő hanghatások kísérték a vetítést. A Fészek Művészklub ezt a különleges hagyományt idézi fel.
A két filmklub őszi szezonja novemberben elkezdődik, de a némafilmek esetében az élő zongorakíséret a veszélyhelyzetre és rendkívüli működési rendre tekintettel elmarad, emellett a kerekasztal-beszélgetésekre sem kerül sor.
November 9-én Fred C. Newmeyer 1923-as alkotása, a Felhőkarcoló szerelem látható Harold Lloyd és Mildred Davis főszereplésével. A kisvárosi főhős New Yorkba megy, és menyasszonyának írt leveleiben írja le felfelé vezető útját. Valójában azonban nem sok sikert ér el áruházi munkájával, ezért elhatározza, hogy valamilyen hatásosabb módon fog nagy pénzhez jutni. Ezért rábeszéli egyik barátját, hogy másszon fel az áruház falán, ahol dolgozik. A barát viszont cserben hagyja, és így kénytelen ő maga felkapaszkodni…
November 16-án Orson Welles mesteri rendezését, az 1958-as A gonosz érintését vetítik. A mű a film-noir egyik legjelentősebb darabja, a bűn természetrajzát világítja meg, a korrupció és az erkölcsi megalkuvás drámáját. Welles egy tisztességtelen rendőrfőnököt alakít, aki egy zavaros bűneset kapcsán hamisan vádol meg egy mexikói származású fiatalembert. Saját kedvére és arcára formálja a törvényt, egészen addig, amíg fel nem tűnik a színen a Charlton Heston alakította, kábítószerügyekre szakosodott nyomozó, és össze nem csap a vakbuzgó rendőrfőnökkel, miután megismeri annak sötét múltját.
November 23-án az indiai Mahabharata egyik története elevenedik meg a filmvásznon. Az eposz az emberi érzelmekről: a kapzsiságról, az irigységről, a hatalomvágyról, a szerelemről, a féltékenységről szól. Az 1929-es Kockajáték Franz Osten rendezése, egzotikus alkotás, amelyet mintegy 10 ezer statiszta, emberek és állatok tesz nagyszabású alkotássá. A történetben két király, Ranjit és Sohan a gyönyörű Sunita iránt lobbannak szerelemre. Hogy ki nyerheti el a kezét, kockajátékon döntik el, nem törődve Sunita érzéseivel, aki Ranjihoz vonzódik. A szenvedély és a hatalomvágy most is sorsdöntő: Ranjit veszít, Sohan gonoszsága és kegyetlensége pedig nem ismer kegyelmet. Ranjit büntetése, hogy mindent elveszít: szerelmét, rangját, királyságát és rabszolgáként kell élnie. Sunitát érzései nem hagyják nyugodni: leleplezvén Sonant felfedi ördögi tervét. Azonban Ranjit, hogy elkerülje a büntetést, leveti magát a szikláról a hömpölygő habok közé. Sunita végül mégis asszonya lesz.
A hónap utolsó filmklubestjén, november 26-án egy magyar filmklasszikust vetítenek. Révész György maga adaptálta filmre és rendezte Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényét, amelyben az író saját agyműtétét dokumentálja. Révésznek sikerül a regény különböző, egymástól markánsan elváló rétegeit, reális világot és a fantáziát, a betegség kiváltotta hallucinációkat a film nyelvén megjeleníteni, amelyben Illés György operatőr volt segítségére. A filmben Karinthy szerepét Latinovits Zoltán játssza, alakítása a magyar filmtörténet egyik legnagyobb hatású átlényegülése.
