Papageno Radio
Címlap Kersch Ferenc, a gyermek Bartók tüneményes tehetségének felismerője és fejlesztője

Kersch Ferenc, a gyermek Bartók tüneményes tehetségének felismerője és fejlesztője

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Kersch Ferenc a fiatal Bartókkal kapcsolatban nem azonnali, elkápráztató eredményre törekedett, mert nem csodagyereket óhajtott nevelni belőle, hanem rendhagyó tehetségével egybehangzó, széles körű zenei műveltséget nyújtani neki. Hosszú távra, egész életre időzítette tanítványa felkészültségét.

Szemlélete szerint fontosabb ebben az életkorban nagy mennyiségű anyagot elsajátíttatni a tanulóval, megismertetni vele az előbbi korok stílusirányzatait, technikáját és módszertanát. Bartókkal alkalmazott módszertani elvei – az anya ijedelme ellenére – mondjuk úgy, hogy szerencsére meghozták később az eredményt: Bartók ugyanis nagy zongorista lett, enciklopédikus műveltségű muzsikus és párját ritkító partitúrajátékos. 

Ide kapcsolódik:
Bartók, a lelkiismeretes kisdiák - A nagyváradi zongoraórák története

Zenetudományi szempontból azért tartható jelentősnek e mozzanat kihangsúlyozása (nézzük ebből a megközelítésből), mert Kersch Ferenc éppen ezzel az előremutató módszertani bátorsággal vette rá Bartókot, hogy rengeteget olvasson, minden műfajt, stílust és zenei formát lelkiismeretesen megvizsgáljon, megalapozva legendássá vált széles körű zenei műveltségét. Kersch érdeme az is, hogy azonnal felismerte a gyermek tüneményes tehetségét és idejében hozzásegítette Bach, Mozart, Beethoven és más nagy mesterek művészetének a megismeréséhez. Túlzás nélkül állítható: Kerschnél kevésbé jelentős zenetanár sem hagyta volna kihasználatlanul azt a szerencsés véletlent, hogy zseniális növendékkel hozta össze a sors. Igazságtalanság tehát azt állítani Kerschről, hogy felületes zenetanár lett volna. A jeles nagyváradi muzsikus ugyanis sokrétű zenei tevékenységével, magasrendű erkölcsi és művészi hitelével emelkedett az „országosan elismert zeneművészeti személyiség” szintjére. 

Kersch Ferenc 1853. december 2-án született Bácsalmáson. Kalocsán végezte a középiskolát. Tanári pályára készült, ezt azonban – tüdőbaja miatt – felcserélte a zenei hivatással. Egyetemi évei alatt többek közt (egy rövid ideig) Liszt Ferenc tanítványa is volt. A zseniális mester művészi hite életre szólóan áthatotta Kersch egyéniségét, meghatározva ars poeticájának jellegét. Liszt elismeréssel szólt Kersch orgonaművészetéről. Kersch 1886-ban került Nagyváradra, a Székesegyház orgonistája és karmestere lett. Tevékenyen részt vett a város zenei életében. Alig ismerünk jelentős koncertet a város falai között, melyből részt ne vállalt volna. 1897-ben az esztergomi karmesteri pályázat eredményeként – harminc ellenjelölttel szemben – Kersch Ferenc kapta meg a Bazilika vezető karnagyi állását, melyet 1910-ben bekövetkezett haláláig meg is tartott. Távozása nagy veszteség volt a fejlődésnek lendült nagyváradi zenei élet számára. Művei közül kiemeljük az Argyrus királyfi című operát és kamarazene alkotásait. Jelentősek egyházzenei kompozíciói. Elméleti munkásságát két érdekes tankönyv fémjelzi: az Összhangzattan és az Ellenponttan, mely a zeneszerzés klasszikus hagyományai mellett foglalt állást. 

Visszatérve Bartók itt tartózkodására, megemlíthetjük, hogy figyelemre méltó eredményeket mutatott fel a zeneszerzés terén is. Folytatta az elmúlt évben, 1890-ben megkezdett Duna folyása című szerzeményét, megírta a III. Ländlert és befejezte a Lator Gabriellának ajánlott Tavaszi dalt.

A Kersch-oktatta gyermek Bartók nem maradhatott közömbös Nagyvárad általános zenei élete iránt sem. Tanára gyakori szereplője lévén a hangversenyeknek, minden bizonnyal a tanítvány is eljárogatott meghallgatni őt. Az is feltételezhető, hogy a kiemelkedő művészi eseményekre Alice Barbu énekesnő, Mary Wurm zongoraművésznő koncertjeire, vagy a Bachó István és Beleznay Antal vezényelte szimfonikus zenekar hangversenyeire – ugyancsak – felhívta tanítványa figyelmét. Az 1891–92-es helyi zenei évad fontos eseményei, Haydn 99. szimfóniájának első nagyváradi megszólaltatása, Hubay Jenő és Bodó Alajos szólóestje stb. aligha kerülte el a tanuló Batók figyelmét. A mindössze néhány hónapos munka eredményét tehát semmi esetre sem helyes „felületesnek” bélyegezni, még akkor sem, ha a méltán szubjektív édesanya túlzott aggodalmát tükröző megjegyzéseken alapul.

Kersch irányítása alatt Bartók sokat tanult, érdeklődési köre nagy mértékben kitágult, megalapozta azt a széles körű zenei műveltséget, amely a nagy magyar géniusz személyiségében később kiteljesedett. 

Promóció

Stream és színház

X
X