A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása január 16-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Balázs Jánossal, Gryllus Vilmossal, Kozma Andrással és Retkes Attilával.
2021-ben Magyarországon hivatalosan emlékév keretében ünnepeljük Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját, amit az UNESCO nemzetközi szervezete is felvett a közösen ünnepelt évfordulók sorába. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével hazánk és a nemzetközi zenei élet legjelentősebb városaiban – Párizsban, Genfben, Moszkvában, Londonban, Bécsben, New York-ban – emlékeznek meg a zongorazseniről. Mindez magyar és nemzetközi szakmai szervezetek, zenekarok és a világ legismertebb művészei együttműködésében valósul meg. Az emlékév kiváló alkalmat teremt arra, hogy a romantikus irányzat interpretációját, az emocionális kifejezőerőt és az improvizatív játékstílust újra előtérbe helyezzük. Cziffra György örökségén keresztül alkalom nyílik nemzetközi szinten is felhívni a figyelmet hazánk kulturális sokszínűségére és annak jeles képviselőire. Az emlékév alatt hallhatunk ősbemutatót, legendás előadóművészeket, az improvizáció mestereit, a jövő tehetségeit és hazánk kiemelkedő gondolkodóit. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművészt, a Cziffra Fesztivál és Emlékév művészeti vezetőjét arról is kérdezzük, Cziffra György különleges karakterében, zenei gondolkodásában mi volt a legvonzóbb a közönségnek és persze a művészvilágnak?
Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas magyar zenész, előadóművész, zeneszerző 1969-ben alapította a Kaláka együttest, amely azóta is rendszeresen fellép megzenésített versekkel kicsik és nagyok előtt egyaránt. 1980-ban Levente Péterrel és Döbrentey Ildikóval a Ki kopog? című rádióműsorban lépett fel. 1991-től Levente Péterrel közösen készítették a Magyar Televízióban bemutatott Égbőlpottyant mesék sorozatot. Gryllus Vilmos televíziós műsorai, színházi munkái és a Kalákával közös lemezei mellett önálló zenei anyagokkal is emblematikussá vált, amelyek közül az egyik a Maszkabál. A lemez 26 dalából 20 rajzfilm formájában is látható, hallható. Gryllus Vilmos január 30-án online közvetítés keretében várja a gyerekeket és a családokat a képernyő elé, hiszen a Maszkabál megelevenedik egy különleges élő koncert formájában. Gryllus Vilmossal arról is beszélgetünk, a lemez anyagát mi ihlette, melyek a legnépszerűbb dalok; hogyan lehet pici gyerekeket az internet és a képernyő elé ültetni, ha az még felnőtteknek is nehéz feladat néha?
Jon Fosse a kortárs norvég és a világirodalom egyik legjelentősebb alakja, sokan a mai Ibsenként emlegetik. Színpadi művei világszerte sikert aratnak, regényeit és verseit több mint negyven nyelvre fordították. A norvég állam által felajánlott, a nemzet művészének járó és a királyi palota szomszédságában lévő Grotten az egyik lakhelye, emellett Ausztriában is él. A The Daily Telegraph 2007-es „Top 100 élő géniusz” listáján a 83. helyre rangsorolták. Az Egy nyári nap című avantgárd dráma a norvég irodalom egyik izgalmas, megkapó alkotása. A hősnő újraéli fiatalságát, hogy megértse, férje miért hagyta el. Mindannyiunk életében vannak sorsszerű helyzetek, amelyek arra késztetnek, hogy elemezzük a múltunkat, keressük a válaszokat kérdésekre, amelyek visszahúznak az emlékek birodalmába. Január 28-án a Gózon Gyula Kamaraszínház előadásában online közvetítés formájában láthatjuk a darabot Kozma András rendezésében, akitől azt is kérdezzük, mi fogta meg leginkább Fosse drámájában?
Bukletbuk. Ez a játékos kifejezés hanglemez-kísérőfüzetekből (bookletekből) összeállított kötetre utal, amely összesen 36 zenei ismeretterjesztő írást foglal magában. Olyan ragyogó előadóművészek és zenekarok élete, pályája elevenedik meg a kötet lapjain, mint Bartók Béla, Cziffra György, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Tátrai Vonósnégyes, de megismerhetjük Fischer Annie zongoraművész és Dévény Anna gyógytornász barátságának krónikáját, továbbá az is kiderül, hogy a 18. század végén még férfiak is lehettek ünnepelt hárfavirtuózok. Az írások közérthető nyelvezete a klasszikus zenét szerető szélesebb közönség számára is közel hozza az európai zenetörténet remekműveit és ritkaságait, a stúdiófelvételek varázslatos, sokszor rejtélyes atmoszféráját. Retkes Attila, a Bukletbuk – Hanglemezfelvételek zenetörténeti kontextusban című kötet szerzője, a Gramofon című zenei folyóirat főszerkesztője az elmúlt negyedszázadban több mint nyolcvan hanglemez-kísérőfüzet szövegét írta meg a Hungaroton kiadó számára.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. január 17-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
