„Kevesen érezték annyira Buda lelkét, mint Szabó Magda. Pedig nála debrecenibb debrecenit nehéz lenne elképzelni, mégis itt talált otthonra, Pasaréten.” – írja Facebook bejegyzésében Őrsi Gergely polgármester. „Itt az ideje, hogy mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég. Igazi, mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani neki.”
„Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda, hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk. Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília, közt Komlós Jucit” – árulja el a polgármester.
A sétány elnevezése közösségi döntés volt. Februárban tettek közzé felhívást négy eddig névtelen közterület elnevezésére, hogy javítsák a városban meglévő női és férfi közterületnevek aranyát. A budapesti utcanevek 89 százalékát ugyanis férfiakról és 11 százalékát nőkről nevezték el. A felhívást követően alig néhány nap alatt több mint 1000 javaslat érkezett, melyek között toronymagasan vezetett Szabó Magda.
A Mammut Bevásárlóközpont és a Széllkapu Park közötti sétány utcanévtábláinak avatásán Szabó Magda műveiből olvasott fel Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész. Az eseményről készült videó ide kattintva tekinthető meg.
A sétányon elhelyezték Szabó Magda könyvszekrényét is, amibe bárki hozhat, és amiből bárki vihet némi olvasnivalót. A mai estén főleg Szabó Magdai műveivel telt meg a szekrény.
A Pasaréten Szabó Magda mellett a magyar irodalom más alakjai is otthonra leltek. A körnéyeken lakott Konrád György, Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Szepes Mária vagy éppen Örkény István is.
