A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása október 16-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Dinyés Dániellel, Fischl Mónikával, Ittzés Tamással és Korda Nikolettával.
A Szegedi Nemzeti Színház számos bemutatóval készül az évadban, amely kiemelkedő a vidéki játszóhelyek kínálatában; öt előadás során összesen hat különleges művel várják az operarajongókat. A bemutatók sora Puccini szenvedéllyel fűtött Bohéméletével kezdődik október 22-én, amelyet egy produkció keretében két egyfelvonásos, Henry Purcell Dido és Aeneas, valamint Tom Johnson Négyhangú operája követ. Majd Mozart két klasszikusa is megelevenedik a színpadon: a Szöktetés a szerájból és a Don Giovanni. A sorozatot Donizetti Stuart Mária című operájának koncertszerű hazai ősbemutatója zárja. Mindezek mellett az operatagozat viszi színre a Leonce és Léna című musicalt és a Marica grófnő című operettet is.
„Azt gondolom, nagy baja a jelenlegi operajátszásnak, hogy nem a társulati tagokra keresnek operát, hanem világszerte víziók vannak, amelyek nincsenek összhangban sem az adott színház énekeseivel, sem zenekarával. A választásom legfőbb szempontja az volt, hogy a társulati tagoknak élmény legyen játszani, és persze, hogy a művek a közönség számára is ismerősen csengjenek” – mondja a színház zenei vezetője, Dinyés Dániel, aki nemcsak az operatagozat működéséért felelős, de a többi zenés darab, az operettek és a musicalek, valamint a prózai darabok zenés betétjei is az ő gondozásában kerülnek színre.
A zenei életre nevelés, az utánpótlás céljából tavaly Göttinger Pál rendezővel elindították az Operabeavató sorozatot, amely során könnyed, humoros stílusban avatják be a nézőket az operák dallam- és látványvilágának alkotói árnyalataiba és fortélyaiba. „A Bohéméletet kezdtük el feldolgozni, de nem tudtuk befejezni. Novembertől viszont tervezzük, hogy a Don Giovannival újraindítjuk az Operabeavatót, és reméljük, a márciusi bemutatóig fel tudjuk dolgozni a művet” – mondja Dinyés Dániel, akitől azt is kérdezzük, mi az igazán vonzó a szegedi operajátszásban a szakma és a közönség számára; miért tartja fontosnak, hogy a szegedi társulat a városban élő művészekből álljon össze; illetve az operaélet felpezsdítése hogyan indult, milyen koncepció mentén épül?
A mosoly országa a Budapesti Operettszínházban
Lehár Ferenc egyik legismertebb operettjét, A mosoly országát október 22-én Stephen Medcalf rendezésében láthatjuk az Operettszínházban. A háromfelvonásos mű Lehár egyik korábbi operettje, A sárga kabát átdolgozása, amelynek ősbemutatója 1929. október 10-én volt a berlini Metropol-Theaterben. A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életművének összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi arisztokrata tábornok lánya, Liza és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el. Megjelenik benne a humor és a játékosság, de tanúi lehetünk azoknak a világnézeti és kulturális ellentéteknek is, amelyek közel 100 év alatt sem változtak, ma is jelen vannak világunkban. Érdekesség, hogy a témaválasztás miatt ez volt a világ első operettje, amely nem vidám végkifejlettel zárul.
Stephen Medcalf brit rendező először dolgozik Magyarországon. A leginkább operarendezéseiről ismert művész, akinek nevét a világ legnagyobb operaházai jegyzik, már találkozott a Lehár-darabbal és meg is rendezte Bajorországban. Az Operettszínház díszlettervezője, Túri Erzsébet látványos és monumentális díszletet tervezett. Az előadás jelmeztervezője, Berzsenyi Krisztina az érzelmes Bécset jelenítette meg kék és ezüst árnyalatokkal, a 1910-es évek korabeli stílusjegyek alapján tervezett ruhákkal, a Kínára jellemző tüzes, vöröses színekkel.
Fisch Mónika, aki A mosoly országa című operettben Lizát alakítja, első operett címszerepében Violettát játszotta Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című művében; 1997-től a Budapesti Operettszínház művésznője. Primadonnaként az operettirodalom számos főszerepét énekelte, de operaénekesnőként is láthattuk a Magyar Állami Operaházban: Gilda, Frasquita, Violetta és egy németországi turnén az Éj királynője szerepében. Fisch Mónikával arról is beszélgetünk, hogyan segítik technikailag Liza szerepének megformálását opera szerepei; mi az igazi kihívás A mosoly országában; illetve mi volt számára a legérdekesebb Stephen Medcalf rendezői stílusában, koncepciójában?
Bohém Fesztivál
Ismét Nemzetközi Bohém Ragtime & Jazz Fesztivált rendeznek Kecskeméten, Hírös Agórában október 22. és 24. között. A Bohém Fesztiválnak 2019 óta minden évben egy-egy meghívott ország a vendége: az idei, 30. alkalommal a magyar fellépők mellett angol zenészekkel találkozhatnak a jazz szerelmesei, akik önállóan, valamint magyar kollégáikkal közösen is megmutatják tudásuk legjavát. A péntek esti koncerten az egyik legkülönlegesebb angol formáció, a The Dime Notes nyitja a fesztivált, őket követi a magyar jazz-zongorista, Juhász Attila laza eleganciájú kvartettje. Szombaton a hagyományos délelőtti Zongorashow és délutáni Kamarajazz után este a Bohém Trió ünnepli 15. születésnapját, majd a házigazda Bohém Ragtime Jazz Band vendégeként a hazájában már ötször az év jazztrombitásának megválasztott Enrico Tomasso zárja a napot. Végül – a szokásnak megfelelően – minden jelenlévő fellépő vegyül ad hoc formációkba a vasárnap délelőtti zárókoncerten. A hagyományhoz híven most is lesz éjszakába hajló jam session és sok-sok örömzene. Ha pedig valaki nem tud jelen lenni az egész hétvégén, online is követhető lesz minden koncert.
A Bohém Ragtime Jazz Band nyolc tagja összesen tizenöt hangszeren játszik. A világ szinte összes nagy tradicionális jazzfesztiválján megfordultak már, koncertjeiket európai és amerikai televízió- és rádióállomások közvetítették, eddig megjelent 14 albumuk felvételei is rendszeresen hallhatók jazzműsorokban világszerte.
A Bohém Fesztiválokat 1992 óta szervezik. 2003-ban „Az év jazzegyütteseként” eMeRTon-díjat kaptak. Ittzés Tamás zeneszerző, ragtime-zongorista, a Bohém Ragtime Jazz Band alapítója és vezetője, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának docense, hegedűtanár. 2003-ban első díjat nyert az Egyesült Államokban a Scott Joplin Nemzetközi Ragtime-Zeneszerző Versenyen. Joplin óta ő az első, aki ragtime-operát komponált. Ittzés Tamástól azt is kérdezzük, pontosan hogyan határozhatjuk meg a ragtime stílusát; a fesztivál alapításakor mi volt az elsődleges céljuk, és hová fejlődött 30 év alatt a Bohém Fesztivál?
30 éves a Magyar Hospice Alapítvány
Most múlik – Harminc magyar író az emberi méltóságról címmel jelent meg kortárs irodalmi antológia az idén 30. évfordulóját ünneplő Magyar Hospice Alapítvány tiszteletére. 30 év, 30 szerző. A Magyar Hospice Alapítvány három évtizede segíti komplex ellátással a már nem gyógyítható daganatos betegeket és családjaikat. A Hevesi Judit által szerkesztett kötetben olyan neves irodalmi személyiségek írásait olvashatjuk, mint Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kepes András, Nádasdy Ádám, Polcz Alaine, Rakovszky Zsuzsa vagy Szőcs Géza és még sokan mások.
30 éve a kórház szakértelmével, de az otthon melegével gondozzák a rákbetegeket és családjaikat az élet végén. Nem szokványosan tekintenek az élet végi folyamatokra – vallják, hogy a hospice nem a halált jelenti, hanem azt, hogy még élünk. Így az ellátás során a hangsúly az emberi méltóság megőrzésére, az élet végének minőségére kerül. Szakszerű fájdalomcsillapítással, ápolással és odafigyeléssel próbálják megszelídíteni a halált. A Most múlik kötetben 30 magyar író és költő saját hangján szólal meg erről a mai napig sokszor elhallgatott időszaknak a drámaiságáról és jelenlevőségéről. Ugyanakkor ez a 30 irodalmi alkotás nem pusztán a halálról szól, mint ahogyan a Magyar Hospice Alapítvány munkája sem: a művek az emberi méltóság különféle aspektusait járják körbe, elsősorban, ám nem kizárólag az élet végén.
Korda Nikolettával, a Magyar Hospice Alapítvány kommunikációs igazgatójával arról is beszélgetünk, Polcz Alaine, a magyar hospice mozgalom legjelentősebb alakja, akinek írása az antológiában is olvasható, hogyan határozta meg a hospice lényegét; az alapítvány története hogyan alakult az elmúlt három évtizedben; és hogyan választották ki a kötetben megjelenő írások szerzőit?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. október 17-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
